A fentiek nem a maják kegyelten emberáldozati szertartásának a része, nem is Mel Gibson Apocalypto című filmjéből való, hanem a mexikói Los Caballeros Templarios, vagyis a Templomos lovagok bűnszervezettől. A részletekkel pedig Alfredo Castillo, a Michoacani Biztonsági Szervezet egyik parancsnoka szolgált, aki március óta kutatja az akkor napvilágra került borzalmak hátterét.
A mexikóiak hét év narkóháború után már azt hitték, hogy mindent láttak és mindenről hallottak, de amikor kiderült, hogy a narkóbandák beavatási szertartásain az áldozat szerveinek elfogyasztási is szerepel, újra fordult egyet velük a világ.
Márpedig mára tudott, hogy ezek a ,,beavatási szertartások” nem tartoznak a ritka események közé, ha nem is mindig emberi szivet fogyasztanak eközben. A szertartások valahol féluton járnak az egyszerű gyilkosság és a vallási rituálé között: a résztvevők nem csak a puszta gyilkolásban vesznek résuzt, hanem egyfajta fennkölt összetartozás érzését is megtapasztalják. Vagyis ez a fajta ,,vérszerződés” kegyetlensége mellett egy másfajta világba való belépést és odatartozást nyit meg számukra.
A szertartásokat valahol a településektől távol, egy biztonságos helyen rendezik és ,,vacsoráknak” nevezik őket. A Los Templarios szervezet nincs egyedül ezzel a különlegesen kegyelten beavatási szertartással, bár a többi csoport esetében emberi szerveket még nem etettek a beavatandó új tagokkal.
A Los Zetas, akik a határ mentén, Tamaulipas és Morelos környékén tevékenykednek, az élve boncolást részesítik előnyben. Miközben a ,,rituálé” zajlik, áldoznak a La Santa Muerte (Szent Halál) vagy Jesús Malerte oltárán, akit a kábítószer-kereskedők szentjének tartanak. A Los Zetas az általuk ellenőrzött településeken számos oltárt állítottak fel a La Santíssima vagy a La Nina Blanca (Fehér lány) szentjeik számára. Ezek az oltárállítások szinte az első lépések közé tartoznak, amikor a narkóbanda elfoglal egy várost – ezzel máris megkezdik a lakosság mentális megdolgozását.
A beavatási szertartás lényege, hogy az újoncról kiderüljön, valóban képes-e mindenre és persze az is fontos, hogy a kezdeti gyilkolással máris olyan bűnt követ el, amelyet bármilyen helytelen lépése esetén fel lehet használni ellene.
Figyelik, hogy a kegyetlenkedés mennyire érinti meg, nem gyengül-e el, nem ébred-e fel valamiféle fenntartása a dologgal szemben. Az új szemlélet, amelyet a beavatás után képviselnie kell, leszámol minden korábbi megfontolással – az egyetlen fontos a szevezethez tartozás és a vallásos mélységű engedelmesség, hit abban, amit tesznek. Olyan ez, mint a háborúba induló katonák kiképzése – teljes mentális odadást követel – mondja Alfredo Castillo.