Bejöhet-e genetikailag módosított élelmiszer Kanadából a most aláírt szabadkereskedelmi szerződés következtében?

A nagy autógyárak, gyógyszercégek, szolgáltatók ujjongtak a szerződés aláírásakor, hiszen piacot nyertek. A németek uniós biztosa, Öttinger egyenesen azt mondta Hamburgban: ha nem írjuk alá a szabadkereskedelmi szerződést előbb Kanadával, majd az USA-val, akkor jönnek a ferde szeműek, és letarolják a piacot (“finom” célzás Kínára). A mezőgazdaságban érdekelt vállalkozók azonban kétkedve fogadják a szabadkereskedelmi szerződéseket.

Valóban veszély fenyegeti-e az EU élelmiszerpiacát a Kanadával megkötött szabadkereskedelmi szerződés miatt?

A legnagyobb félelmek a vámmentes kvóták miatt alakultak ki. Ezek jelentős mértékben megemelkednek, vagyis Kanada sokkal több mezőgazdasági árut szállíthat az EU-ba, mint eddig.

A marhahús mennyisége 7.600 tonnáról 45 ezerre emelkedik. A sertéshús 12.500 tonnáról 75 ezerre. A búza 38.000 tonnáról 100 ezerre, a kukorica pedig 1.333-ról 8 ezer tonnára.

A növekedés tehát jelentős, de arányait tekintve így is elenyésző az EU teljes mezőgazdasági produkciójához képest (a marhahús behozatala az össztermelés 0,4%-a, a sertéshús esetében ez 0,6%). Ezenkívül a növekedés fokozatosan megy végbe hét év alatt. Ha menet közben felborulna a piaci egyensúly az EU-ban, akkor Brüsszel meghúzhatná a vészféket és átmenetileg korlátozhatná a behozatalt Kanadából Európába.

Mit kapnak az EU mezőgazdasági vállalkozói?

Jelentősen növelhetik a sajt kvótát! Ez elsősorban Franciaország és Hollandia számára fontos, de sok más EU-tagállam is sajt nagyhatalomnak számít a világon. Eddig 2.950 tonna volt az éves vámmentes kvóta, ezután ez 18.500 tonnára növekszik. De nem fenyeget-e az, hogy a védett elnevezésű európai termékek nehéz helyzetbe kerülnek, mert Kanada is jogot kap az alkalmazásra? Ezt állítja José Bové, a francia mezőgazdasági vállalkozók legismertebb érdekképviselője. Brüsszel gondosan ügyel a védett elnevezésekre, sőt ezek számát növelni is akarja a szabadkereskedelmi övezetek létrejötte után. Az európai borok, sörök vagy sajtok jelentős részben a nevükből élnek a globális piacon. Ezért az EU vigyáz arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozók érdekei ne sérüljenek a nagy szabadkereskedelmi övezetekben sem.

Bejöhetnek-e génkezelt élelmiszerek a szabadkereskedelmi szerződésekkel Európába?

Kanadában épp úgy, mint az USA-ban évtizedek óta bevett szokás a génkezelt árutermelés a mezőgazdaságban. Brüsszel azonban kikötötte a kanadai szerződésben: csakis az európai normáknak megfelelő élelmiszerek kerülhetnek be az EU piacára! Az uniós szabályok pedig nem teszik lehetővé a génkezelt termékek árusítását az Unió piacain. A német Bayer felvásárolja a Monsantot, mely a génkezelés úttörőjének számít Észak-Amerikában. A Bayer főnöke sietett megnyugtatni a közvéleményt: nem fogják kerülőúton sem becsempészni a génkezelt árukat Európába! Vagyis a Kanadával most aláírt szabadkereskedelmi szerződés nem jelentheti azt, hogy a génkezelt termékek elárasztják az európaiak piacait – állapítja meg a párizsi Le Monde és a németországi corrective.de honlap tanulmánya az EU-Kanada szabadkereskedelmi szerződésről.