Az agyelszívást nem akarják korlátozni a britek

Azt is érzékeltette, hogy hasonló a helyzet a brit egyetemeken tanuló vagy a jövőben tanulni kívánó diákokkal is. Korlátozásokat csak ott akar bevezetni a brit kormány, ahol olyan munkakörről van szó, amelyet a hazai polgárok is be tudnak tölteni.

A brexitről szóló népszavazás jórészt a Kelet-Európából jött uniós munkavállalók ellen irányult. Az onnan érkező olcsó munkás ugyanis kiszorította a hazait a munkaerőpiacról, illetve arra kényszerítette őket, hogy alacsonyabb bérrel is beérjék. Ezeket a “low skilked”, vagyis szerény szaktudással rendelkező bevándorlókat akarja a brit kormány megakadályozni abban, hogy kedvükre elhelyezkedjenek az Egyesült Királyságban.

Az Európai Unió viszont a szabad munkavállalás mellett van. Ha London ragaszkodik a korlátozásokhoz, akkor a város üzleti központja, a City elveszítheti az európai útlevelet, vagyis kiszorulhat a kontinens 500 milliós piacáról. Hammond pénzügyminiszter igyekezett megnyugtatni a képviselőket: mindent megtesznek azért, hogy a City megőrizze az európai útlevelet. Korábban vezető bankárok tudatták a kormánnyal, hogy amennyiben kérdéses lesz az európai útlevél, akkor már a jövő év elején megkezdődhet a kivonulás a londoni Cityből.

Évente akár 60 milliárd fontot is veszíthet az államkincstár a brexit miatt – ezt tartalmazta a pénzügyminisztérium jelentése, amely még az előző miniszter idején készült. Philip Hammond óvatosan válaszolt arra kérdésre, hogy erről ő mit gondol. Annyit mondott, hogy az előrejelzés nem mindenben bizonyult reálisnak, hiszen Angliában nem köszöntött be azonnali gazdasági visszaesés a brexit népszavazás után. A font árfolyama viszont a mélyben van. Ez a Bank of England dolga, ebbe a kormány nem kíván beleszólni – hangsúlyozta a brit pénzügyminiszter, aki óvatosan utalt arra, hogy nem zárják ki végképp a a brexit miatti gazdasági visszaesés lehetőségét.

szerző: Lengyel Miklós

fotó: www.freeimages.com