Ez idáig ismeretlen okból tehát Miamiban a hispánó közösség tagjai minden nyavalyájuk ellenére 83 éves kor élnek meg, addig a fehérek átlagosan csak 79 évig élnek. A kutatók arra is rámutattak, hogy annak ellenére, hogy magáról a cukorbetegségről és annak megelőzéséről a legkevesebb fogalmuk a kubaiaknak és a dél-amerikai származásúaknak volt, mégis a szigetországról elszármazottak, valamint dél-amerikaiak körében volt a legalacsonyabb a kór előfordulása.
Bár az Egyesült Államok népességének 16%-a, mintegy 50,5% millió lakos latin-amerikai származású igen keveset tudni a hispánó közösség egészségéről, eme helyzet orvoslására készült az észak-amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) korszakalkotó felmérése.
A NIH 2006-ban, 16 000, Bronxból, Chicagóból, San Diegóból valamint Miamiból származó önkéntessel kezdte meg a latinók több éves, általános egészségügyi állapotának felmérését. Az alanyok először egy hatórás, mindenre kiterjedő vizsgálaton vettek részt, majd pedig életük szinte minden mozzanatát rögzítették. A kutatók monitorozták a résztvevők alvási szokásait, fizikai aktivitásukat és rendszeresen kértek tőlük adatokat a hogylétükről.
Ez idáig az a kevés, amit az iberoamerikai lakosság egészségi állapotáról tudni lehetett, szinte kizárólag a mexikói-amerikai közösség vizsgálatából ered, a szakemberek most először nyertek olyan adatokat, amelyek a hispánó közösség egészének felmérésén alapult.
Mint kiderült, a célcsoport meglehetősen szegmentált eredményeket mutatott – például a legkevesebbet a dél-amerikaiak és a dominikaiak cigarettáznak, a férfiak fele potenciális cukorbetegnek bizonyult, nemre való tekintet nélkül a 65-74 éves korosztály többsége magas vérnyomástól szenvedett, a férfiak döntő többsége több sót fogyaszt, mint az ajánlott napi mennyiség, a nők hajlamosabbak voltak a depresszióra, a fiatalok egészségi állapota volt a legaggasztóbb és még sorolhatnánk.
Jó példa a fiatalok hanyatló egészségére a 19 éves Jovani González esete, aki például már fiatalon magas vérnyomással küzd, mint elmondta nem lepi meg a diagnózis, hiszen a felmenői körében szinte mindenki hasonló tűntetekket produkált.
A kutatók másfelől arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen hatással volt a bevándorlók egészségi állapotára az Egyesült Államok, mivel a vizsgált személyek 80%-a nem a USA területén látta meg a napvilágot.
A szakrétők arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy a latinók egészségre kifejezetten káros az Egyesült Államok, ugyanis minél régebb óta élnek a bevándorlók az ígéret földjén annál rosszabb egészségnek örvendenek.
A célcsoport jó részének például semmiféle egészségbiztosítása sincsen, ez leginkább az USA karibi kapujának számító Miamira igaz, ahol a 18 és 64 év közötti lakosság gyakorlatilag nem létezik a társadalombiztosítási rendszer számára és viszont. A miami résztvevők számára a meglepetés erejével szolgált, hogy egészségügyi problémáik vannak, mint például, hogy magas vérnyomással küzdenek – a többségüket az országba érkezésük óta először a NIH felmérése miatt vizsgálta meg alaposan szakorvos.
Az Obama Care néven elhíresült társadalombiztosítási reform kétségkívül néha javított a közösség helyzetén, ám a bevándorlók többéves intézményes üldözetése mély nyomokat hagyott a bevándorlókban, akik mind a mai napig inkább lemondanak a társadalombiztosításról, sem mint, hogy olyan listákra iratkozzanak fel, amelyek segítségével esetleg azonosíthatják és deportálhatják az illegálisan az országban tartózkodó családtagjaikat.
„Obama ígéretet tett arra, hogy a társadalombiztosítási rendszerben regisztrálók adatait titkosan kezelik, de ne feledjük, hogy az elnök arra is ígéretet tett, hogy keresztül viszi a törvényhozáson a bevándorlási reformot, a Dream Act azonban mind a mai napig álom maradt csupán” – hangsúlyozták a latin-amerikai bevándorlók szervezeteinek szóvivői. A társadalombiztosítás reformja ugyanis csak az bevánroslási törvény reformjával kiegészülve hozhat eredményeket a bevándorló közösségek számára, derül ki az ügyben megkérdezett szakértők válaszaiból.
A hispánó közösség azonban megtalálta a módját, hogy hogyan segítsen magán, már amennyire lehetősége engedi. A család és a közösség támogatása szó szerint fontos élet-halál kérdése az USA-ban élő latin-amerikaiak számára.
Idén a kutatók azt vizsgálják majd, hogy vajon változtak-e a kutatás elmúlt 8 évében azok a faktorok, amelyek meghatározzák a latinó közösség egészségi állapotát, amire valószínűleg végeleges választ, majd csak a felmérés 2017-ben esedékes kiértékelése után kaphatunk kielégítő választ.
„Egyelőre csak olyan egymásnak ellentmondó adatok birtokába jutottunk, hogy az iberoamerikaiak tovább élnek, mint a többségi társadalom, illetve, hogy az egészségi állapotuk folyamatosan hanyatlik” – mondta Dr. Neil Schneiderman, a kutatást vezető miami professzor.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a latinók egészégre kifejezetten ártalmas az USA, hogy azonban pontosan miért és hogyan hat az ország a bevándorló, vagy a helyben született spanyolajkúakra 2017-ig nagy valószínűséggel rejtély marad.