Alkoholista indiánok adójából él Nebraska?

Sárga Madár, vagyis polgári nevén John Steele már elért bizonyos eredményeket, de tovább harcol. Nebraska és Dél-Dakota határán, Whiteclay-ben ugyanis immár nincsenek bárok és nincs tömény ital sem. A sziú indiánoknak már csak sör jut a kis településen.

Whiteclay-ben mindössze tizennégyen laknak, de négy boltban árulnak dobozos sört. Ebből évente elfogy több mint 5 millió. A vevők a sziú indiánok. A rezervátumból jönnek gyalog. A négy kilométert is nehezen teszi meg a többség, mert az idült alkoholizmus állapotában vannak.

Amikor a fehér ember meghódította Észak-Amerikát, akkor az indiánok elpusztításának egyik praktikus módja volt az alkohol árusítása. A tüzes víz sokkal több indiánnal végzett, mint a puskagolyó. Az egykor oly büszke indián törzsek ma már rezervátumokban élnek. Pontosabban szólva nyomorognak. Az USA polgárai vagyunk, de úgy élünk, mint a harmadik világban – panaszkodik Sárga Madár. A sziú törzs főnöke igyekszik védeni népe érdekeit. De hát a rezervátumban 85%-os a munkanélküliség. Az alkoholizmus látszik az egyetlen kiútnak a reménytelenségből. A szerencsétlen sziú indiánok így a kevés pénzüket sörre költik a két állam közötti határon.

A boltosok évente 400 ezer dollár adót fizetnek be Nebraska állam kasszájába. Minden 21 éven felüli amerikai polgár szuverén joga, hogy alkoholt fogyasszon – válaszolja Sárga Madár panaszaira Nebraska állam. Az egykor oly büszke sziú harcosok mai utódai pedig ott ülnek holtrészegen a négy kis bolt előtt, mely sört árul nem messze a rezervátumtól, ahol viszont tilos az alkohol az amerikai jogszabályok szerint.

Kép: Wikipedia