Miért nem jó Putyinnak a most szerzett 3/4-es többség?
Az előzőhöz képest alacsonyabb részvételi aránnyal (47,84%) a szövetségi alsóház mandátumainak 76 százalékát szerezte meg az elnök pártja a vasárnapi parlamenti választáson Oroszországban. Mire utalnak ezek a számok? – kérdezett magyar elemzőket a Political Capital a Gödör klubban.
Kétségtelen politikai célkitűzése volt a kormányzó Egységes Oroszország pártnak, hogy még véletlenül se alakuljon ki 2/3-os többség az elnökkel szemben – kezdte a vasárnapi adatok elemzését Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő. Nem új keletű ez a törekvés. A korábbi engedékenyebb kormányzást a 2008-as gazdasági válság és a 2011-es tüntetéshullám számolta fel. A mára kialakult autokrata rendszert törvényekkel, elnöki vétóval, az elnök leválthatatlanságával és persze hamis szavazatokkal bástyázták körül – mondta.
Az elmúlt ciklusban (2011-2016) ugyanakkor két nagyon komoly hatású dolog történt: az egyik az amúgy is lassuló gazdaság megtorpanása a szankciók és az alacsony olajár miatt, a másik pedig a Krím-félsziget annektálása. Hogyan is befolyásolta ez a két tényező a vasárnapi eredményt, arról Deák András, az MTA tudományos főmunkatársa beszélt.
Bár az orosz hatalom erősen rátolta a recesszió terheit a társadalomra, a Krímet külpolitikai győzelemként tálalta. Ez bejött. Olyan nacionalista érzelmeket és csoportokat nyert meg ezzel magának a Kreml (ha csak ideiglenesen is), amelyek korábban az ellenzéket erősítették. A nehézségekkel párhuzamosan pedig alacsony részvételre törekedett, hogy biztosíthassa a többséget.
Ez ugyan sikerült, de a hatalom túlnyerte önmagát – mutatott rá Póti László, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatója. Az alsóházi 3/4-es többség rossz látszatot szül. Ráadásul az okostelefonok korában hemzseg a választási csalások bizonyítékaitól az internet. Nagy kérdés, mit lép most a hatalom. Elaltatja-e magát ezzel az eredménnyel, vagy észreveszi, hogy legitimációs deficitbe jutott?
Különösen a 2018-as elnökválasztás és az utána következő időszak miatt fontos ez a kérdés. Mivel az autokráciák gyenge pontja a hatalom átörökítése, nagyon nem mindegy, hogyan is kezeli majd a különböző érdekcsoportok versengését Putyin – hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán. A másik két elemző arra is rámutatott, hogy ezt a versenyt erősen befolyásolhatja a gazdaság és a külpolitika alakulása. Ezért érdemes az idén figyelni, ki nyeri az amerikai elnökválasztást, és mire jutnak egymással a felek Ukrajnát illetően.
Kép: kremlin.ru