Talán nem ugranak a folyóba, ha magasabb a korlát
Ismét kijött egy újabb érdekes statisztika a dél-koreai társadalomról. Az utóbbi időben egyre jobban nőtt az öngyilkosjelöltek száma, akik hidakról akarnak a Han folyóba ugrani.
A fővárosban, Szöulban 2012 óta egyre többen akarnak véget vetni az életüknek. A nemrég nyilvánosságra került adatok miatt egyre többen követelik, hogy a hatóságok erősítsék meg a biztonságot a hidakon.
A hivatalos adatok szerint 2012-től ez év júniusáig mindegy 1400 ember próbálta a Han folyóba vetni magát. Ez azt jelenti, hogy minden nap egy ilyen eset van, a rendőrség meg sem lepődik a bejelentések kapcsán. A legnépszerűbb hidak listáján a Mapo-híd van az első helyen, innen 532 esetben próbáltak leugrani. A Korean Herald cikke szerint a kormány most azt tervezi, hogy a növeli a hídon a korlátok magasságát 2,5 méterre decemberig. Igen, kizárólag Mapo-hídon. Arról sajnos nincs adat, hogy hány esetben járnak sikerrel a jelöltek.
Az interneten azonban sokan azt mondják: nem a korlátot kéne magasabbra emelni, hanem a probléma gyökerét kezelni, hogy az emberek ne akarjanak minden nap öngyilkosok lenni.
Dél-Koreában az öngyilkosság igen súlyos társadalmi probléma, itt a második legmagasabb az öngyilkossági ráta a világon a WHO adatai szerint. A legtöbb öngyilkossági kísérlet az idősek körében tapasztalható, aminek egyik oka a szegénység.
Az idős népesség közel fele mélyszegénységben tengeti életét. Mivel nem akarnak anyagi terhet róni a családjaikra, sokan inkább öngyilkosok lesznek. Ha a nemeket vizsgáljuk, az derül ki, hogy kétszer annyi férfi lesz öngyilkos, mint nő. Egy másik dél-koreai tanulmány viszont rávilágított, hogy a nők többször tesznek kísérletet öngyilkosságra, de a férfiak azok, akik határozottabbak benne, és végig is csinálják.
Az öngyilkosságok leggyakoribb oka a társadalmi és gazdasági helyzet. Egy átlag hétköznapi koreai életében rendkívül fontos az iskolázottság, a megfelelő munkahely, élettér, társadalmi megítélés stb. A serdülőkori tendenciák azt mutatják, hogy az öngyilkosságban nagy szerepe van a mindennapos stressznek, a nem megfelelő alvásnak, a rendszeres alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak. Az idősek körében egészségügyi problémák és családi konfliktusok játszanak inkább szerepet.