Segítség vagy pusztítás? – így fejleszt Kína a tibeti falvakban

Tibetben a helyiek elsősorban attól tartanak, hogy elvesznek ősi emlékeik és velük a kulturális identitásuk. Soeyak mind a 90 életévét ugyanabban a sártéglából készült házban élte le Layew faluban. A nő háza a pletykák szerint több mint 1000 éves – derül ki a SBS riportjából.

„Anyám és a nagynéném is itt születtek, sőt a nagyapjuk és a nagyanyjuk is” – mondja Soeyak. A falu évszázadok óta ad otthont tibetieknek, 1928-tól Kína részeként. Azonban ez az ősi itthon és történelmi helyszín most veszélyben van – állítják az SBS újságírói. A kínai hatóságok a hagyományos házakat modern betonépületekkel cserélik le.

„Van választásunk? Már mindenki beköltözött az új házakba. Nem dönthetünk, hogy hol szeretnénk élni” – mondja Soeyak.

Layew falu egyébként Csinghaj tartományban található Nyugat-Kínában. A tartomány határos a Tibeti Autonóm tartománnyal, sok faluban mai napig tibetiek élnek. Olyan terület, amelyet érintettek a földrengések, ezért rekonstrukcióra szorul. Csinghaj tartomány becslések szerint 1,1 millió tibetinek ad otthont. Itt van Takcer falu is, ahol a dalai láma született. 2010-ben nagy földrengés rázta meg a vidéket, közel 3 ezer ember halt meg, több ezren megsebesültek. A katasztrófa nyomán Kína sok közösségnek új házakat épít.

„Mivel sok régi épület szerkezete nem megfelelő már a földrengés miatt, új házakat építünk, hogy jobb életet biztosítsunk” – mondja egy kínai építőipari munkás az újságíróknak.

Azonban a kínai lakáspolitika és áthelyezési terv kapcsán parázs vita alakult ki. Egyesek szerint valóban az a cél, hogy a családok biztonságosabb környezetbe költözhessenek, ahol van áram és egyéb közmű, mások szerint viszont ez a tibeti kulturális múlt felszámolása.

A Tibeti Örökség Alapítvány (THF) nemzetközi nonprofit szervezet, próbálja megőrizni a tibeti kultúrát, épületeket, mielőtt teljesen elvesznek. Jelenleg nincs egyetértés abban, hogy a kínai házrekonstrukció összességében jó, vagy a rossz a közösségre nézve.

„Szerintem ez nagyon jó. Házakat építettek nekünk, nem kell megvetni őket” – mondta egy tibeti lakos.

„A tibeti házak régóta itt állnak, már a hagyomány részei. Nem hiszem, hogy az új házak alkalmasak arra, hogy egy egész család éljen bennük” – hangzik egy másik vélemény.

Egy tibeti kőműves viszont azt mondja, a házak lerombolásával nem csak a kultúra veszik el. A tibeti házak építésekor döngölt földtechnikát alkalmaznak, sok sarat, szalmát – a szerkezet pedig erős, könnyen fenntartható és könnyű javítani.

„Ha jön egy földrengés, kevesebben halnak meg, szóval szerintem ez sokkal biztonságosabb” – mondja a kőműves. „A régi házak többsége sérült ugyan, de itt áll évezredek óta. A maiakat 20 évente fel kell újítani. Ez a különbség.”

A vitának nincs vége, mindenki máshogy vélekedik. A falvakban közben egyre több ősi házat hagynak el, melyek helyett  konténerre emlékeztető betonházak épülnek.