Tippek a túléléshez, amikbe inkább belehalsz

A túlélés szélsőséges körülmények között nem egyszerű, a legtöbb dolgot nem lehet megtanulni a tévéből. Tény, hogy van néhány olyan túlélési tanács, melyről az évek során kiderült, hogy nemcsak rossz, de még gyakran veszélyes is. A Business Insider segít tisztázni a tévhiteket. Íme tehát néhány olyan mítosz, amire nem érdemes támaszkodni, ha netán elveszünk a vadonban.

Ha megmar a kígyó, ki kell szívni a mérget.

Tény: Ha valakit megmar a kígyó, a méreg szinte azonnal bekerül a véráramba. A méreg kiszívásának kísérletezése közben extra baktérium kerülhet a sebbe, sőt egyszerűen megmérgezhetjük magunkat is, ha a méreg a szájba, nyelőcsőbe kerül. Ha valakit megmar a kígyó, próbáljuk a szívritmust alacsonyan, illetve az adott testrészt a szív szintje alatt tartani, miközben sietünk a kórházba.

Játszd a halottat, ha megtámad egy medve.

Tény: Ha az erdőben találkozunk egy medvével, az általános tanács, hogy csendben kezdjünk el hátrálni. Ha saját területünkön vagyunk (tábor, kert stb.), akkor a nagy hang elijesztheti a medvét. Ha egy tényleges támadás áldozatai vagyunk, a megoldás attól függ, milyen medve támad ránk. Soha ne játsszunk halottat, ha egy fekete medve támad, vele, sajnos, harcolni kell.

A legtöbb esetben a barna vagy a grizzly medve magát vagy kicsinyeit védi. Ha ez így van, akkor ezt hangokkal fogja jelezni. Ilyenkor lehet halottnak tettetni magunkat, hasra fekve. Ha azonban a medve figyelmeztetés nélkül támad, vagy ha követ, jobb, ha harcolunk az életünkért.

Ha elveszel a pusztában, azonnal keresni kell valami élelmet.

Tény: Nem egészen. Akár egy hétig is túl lehet élni élelem nélkül, bár ez sok dologtól függ, például attól, van-e egyéb egészségügyi problémánk. Ami sokkal fontosabb, az a víz és a menedék.

A kaktuszfolyadék megivása megment a szomjhaláltól.

Tény: Ha elég tapasztaltak vagyunk ahhoz, hogy biztonságosan kiszűrjük a vizet egy adott kaktuszból, akkor a dolog működhet. De a legtöbb esetben a kaktuszfolyadék megbetegít és hányáshoz vezet. A hányással pedig még inkább kiszárad a szervezet, ergo szomjan halhatunk.

A moha mindig a fa északi oldalán nő.

Tény: A moha a fa mindegyik oldalán nőhet, a környezeti feltételektől függően. A fa és a moha nem falusi GPS.

Amit egy állat megehet, azt mi is megehetjük.

Tény: A madarak és a mókusok esznek bizonyos bogyókat és gombákat, melyek halálosak az emberre.

Ha valaki átfázik, dörzsölni kell a bőrét, és forró kádban melegíteni.

Tény: Az átfázott, sőt fagyott bőr dörzsölése további kárt okoz. A forró víz pedig sokkoló, vagy káros is lehet, ha valaki átfagyott, vagy hipotermiás. A legjobb megoldás a sok-sok takaró, és melegvizes palack a hón alá.

Ha lesben áll egy cápa, áldozatra várva… méginkább, ha megtámad, meg kell ütni az orrát.

Tény: Az igazság az, hogy nagyon nehéz orron telibe találni egy mozgó cápát. A legjobb megoldás, ha valamilyen tárgyat teszünk az állat és közénk, ha meg akar harapni. Ha ez nem opció, a szemét kell kikaparni vagy a kopoltyúját támadni.

Mindig ússzunk a parttal párhuzamosan, ha elkap egy szakítóáramlat

Az úszót igen könnyen elkaphatja a szakítóáramlat a tengerben, aminek következtében hirtelen egyre messzebb kerül az ember a parttól. A kutatók szerint ilyenkor tanácsos a parttal párhuzamosan úszni, így az ember kikerülhet az áramlatból. Sajnos az áramlat ilyenkor is eltéríthet. A legjobb megoldás, ha az ember nyugton marad, megpróbál lebegni, tapossa a vizet és hagyja, hogy a természet tegye a dolgát. Egy bizonyos ponton ugyanis az úszó kikerül az áramlatból és visszaúszhat a partra. Az úszás inkább kifáraszt.

A féltető a legjobb menedék

Tény: A jó menedék függ a külső körülményektől. Ha meleg van, árnyékra van szükség, de ha hideg, akkor a meleg élvez prioritást. Szóval a féltető megoldással megvédhetjük magunkat a széltől, de cserébe hideg földön fekszünk éjszaka.