A mexikói antropológiai intézet (INAH) régészei a Colima állambeli Villa de Álverez városában tárták fel a nem mindennapi leletet. A spanyolul „tumbas de tiro”, azaz tárna-sírok névre keresztelt temetkezési forma igen elterjedt volt nyugat-Mexikóban időszámításunk előtt 200-tól, Krisztus után körül belül 600-ig, ám ez idáig a régészek sohasem bukkantak ilyen jó állapotban fennmaradt szoborra a sírokban.
A vulkáni hamuba vájt, 4-től 16 méter mélységű aknákból rend szerint 2-4 sírkamra nyílott, amelyben különböző népcsoportok helyezték örök nyugalomra elöljáróikat, némi élelmiszer, kincsek, illetve néhány esetben evilági kedvenceiket, például kövérre hizlalt kutyákat mintázó szobrok társaságában.
A szakértők szerint a sír bejáratánál talált, sámánt mintázó, megnyúlt arcvonású szobor minden bizonnyal a temetkezési hely bejáratát őrizhette, amelyben több ember földi maradványaira, illetve hat fazék, az lelkek túlvilági jólétét szolgáló eledelre is bukkantak többek között a régészek.
Az ásatásokat vezető Marco Zavaleta szerint az érintetlen sír feltárása már csak azért sem mindennapos kaland, mivel a legtöbb hasonló temetkezési hely az évszázadok során a bennük rejlő értékes kincsek miatt a sírrablók áldozatául esett.