Minden, amit tudni szeretnél a hadzsról

Ábrahám lába nyomában

A nagyzarándoklat hagyományát Mohamed próféta alakította ki, úgy 1400 évvel ezelőtt. A hadzs alatt a hívők Ábrahám próféta és családja lába nyomában járnak – Ábraháméban, a monoteista vallások ősatyjáéban, aki 4 ezer évvel ezelőtt  az iszlám hagyomány szerint otthagyta a feleségét, Hágárt és elsőszülött fiát, Izmaelt a sivatagban, mert Isten ezt parancsolta neki. Vízet keresve Hágár hétszer tette meg futva az utat a Szafa és a Marwa hegy között, karján a csecsemővel.  Erre a futásra emlékeznek a zarándokok azzal, hogy hétszer megkerülik a Kába szentélyt.  A zarándoklat magába foglalja az Eid al-Adhát, az iszlám egyik legnagyobb ünnepét, a szintén többnapos áldozati ünnepet.  Aminek kezdete az idén a mostani hétvégére esik, és amelyen azt idézik fel a hagyományos birkavágással is, hogy Ábrahám kész volt feláldozni másik fiát, Izsákot. Hágár futásának története egyébként azzal végződött, hogy Isten megkönyörült, és forrásvíz buggyant fel az asszony lábainál. A csodás víz, a zamzam nemcsak a szomjat, az éhséget is oltotta, megmentve az asszonyt és a kisfiút. Hálából emelte a Kába szentélyt Ábrahám és fia.

Ne jöjjenek ide meghalni – mondja a miniszter

A hadzs az iszlám öt alappilérének egyike. Annak kötelező legalább egyszer az életben, aki megengedheti magának nem csak fizikailag, de anyagilag is az utat. Amely korántsem olcsó. Ami pedig a fizikai képességet illeti: azt  nagyon komolyan veszik a vendéglátó Szaúd-Arábia hatóságai. Miután sok, nagyon sok ember zsúfolódik össze ilyenkor szűk helyeken, valós veszély a járványok kitörése. Azokat pedig, akik a Paradicsom reményében utaznak az iszlám legszentebb városába meghalni, már többször próbálta lebeszélni erről az illetékes szaúdi miniszter.

Tilos a szex, a fegyver és az állatok leölése

A zarándoklat öt napig tart. A résztvevők különleges, csak erre az alkalomra készült ruhát viselnek, amely nem tesz különbséget gazdag és szegény között – a férfiak két fehér, varrás nélküli textildarabot a csipőjük, illetve a válluk köré tekerve, a nők pedig hagyományos, öltésekkel készült fehér ruhát és kendőt – a fátyol ugyanakkor tilos. A hadzs ideje alatt tartózkodnak olyan tevékenységektől, mint a házastársi kötelezettségek teljesítése, vagyis a szex, a haj- és körömvágás, a parfüm használata. De nem ölhetnek állatot sem, és nem hordhatnak fegyvert.

A zarándokszezonban a dzsiddai, Abdulaziz királyról elnevezett nemzetközi reptér Hadzs terminálja fogadja és indítja útnak a Mekkába tartó zarándokok milliót.  Az építészeti gyöngyszemként számon tartott terminál már 30 éve tölti be a feladatát.

Kötelező mentrend

A hadzsnak megvan a maga menetrendje. A zarándokok először a Mikátot keresik fel, a kezdőpontot, ahol megfürödnek, felveszik a zarándokruhát és formálisan kinyilatkoztatják a szándékukat a részvételre. Aztán belépnek a Maszdzsid al Haram épületegyüttesbe, hogy imádkozva végrehajtsák a tawafot, amely magába foglalja a Kába hétszeri megkerülését. Ez után isznak a Zamzam kút vízéből, és hétszer megteszik Hágár útját a a Szafa és a Marwa hegy között. Ezt újabb “szándéknyilatkozat” követi, majd a zarándokok Minába mennek, és ott is maradnak a másnap reggeli imáig. Amely után Arafat völgyébe folytatják az utat, és ott is töltik a napot imával.

Az út Muzdalifában folytatódik, ahol kavicsokat gyűjtenek ahhoz, hogy a következő napon Minában jelképesen megkövezzék a sátánt, és állatáldozatot mutassanak be az Íd al-Adha részeként. A férfiak leborotválják a fejüket, aztán mindannyian visszatérnek Mekkába, újra elvégzik a tawafot, és újra megteszik hétszer az utat a két hegy között. Ez után megint  Minába mennek, még egyszer elvégzik a kődobálás szertartását, és visszatérnek Mekkába az utolsó, búcsúzó tawafra.

Azok közül is sokan meghalnak, akik nem ezért jöttek

2006 után rendkívüli módon szigorítottak a biztonsági intézkedéseken Mekkában. Akkor történt, hogy a kődobálási rituálén feltorlódott és 363 embert agyontaposott a tömeg. Korábban, az 1987-es hadzs idején több mint 400 ember, többségében síita iráni zarándok vesztette életét, amikor Mekkában nyugat-ellenes tüntetők összecsaptak a szaúdi biztonsági erőkkel, és megostromolták a Nagymecsetet is. Két éve újból több mint 2 ezer emberéletet követelt a mekkai zarándoklat. Az emberek egymást taposták össze, amikor egy hídon két, egymással szemben vonuló hatalmas csoport ütközött.

Aratnak a taxisok

Ahogy a hadzs közelít, a sofőrök úgy követelnek egyre többet: tízszer, húszor többet egy fuvarért az illegális bevándorlóktól és az engedély nélküli zarándokoktól annak fejében, hogy kikerüljék az ellenőrző pontokat, ahol a vízumokra kiváncsiak az ott szolgáló rendőrök. A taxisok személyre szabott árakat alkalmaznak. A szaúdiaktól kevesebbet kérnek, mint a külföldiektől, és a flancos poggyásszal ötcsillagos szállodákba érkezőktől  többet, mint a szerényebbektől.

Minden kiadott dollárból 90 centet a külföldiek költenek el

A zarándokok nagyon sokat költenek Mekkában. A külföldiek átlagban fejenként több mint 4 és fél ezer dollárt, a szaúdiak kevesebbet.   A férfiak pedig mélyebben nyúlnak a zsebükbe, mint a nők. Vélhetően azért, mert ők állják a női családtagok számláit is. Összesen 8-9 milliárd dollár marad ilyenkor a becslések szerint a szent városokban. Az utazáson, a szálláson, a túravezetésen, a vízumon túl élelemre és ajándékokra fizetnek sokat a zarándokok. Minden kiadott dollárból 90 cent a külföldiek tárcájából származik. De a legjobban persze az járt, aki komplett zarándokcsomagok értékesítésére kapott engedélyt az uralkodótól. 

Évente körülbelül 5 ezer arab zarándok érkezik Izraelből. De miután Szaúd-Arábia nem ismeri el a zsidó államot, nekik Jordánia ad ideiglenes útlevelet, ezzel kérvényezhetik a szaúdi nagykövetségen a vízumot.

Mekka és az Arafat hegy között áll a Mena Sürgősségi Kórház, amely több mint 10 ezer beteget lát el egy-egy hadzs alatt. Direkt erre a célra építették, az év nagy részében zárva is van. Emellett 25 környékbeli kórház és 141 rendelő 22 és fél ezer egészségügyi dolgozója gondoskodik a tömegről.