Putyin azt mondja, még nem tudja, indul-e a következő elnökválasztáson

“Abból indulok ki, hogy a leendő vezetőnek eléggé fiatal, de érett embernek kell lennie” – mondta Putyin.

“Egyelőre a magam ügyében semmiről sem döntöttem” – tette hozzá az orosz elnök, rámutatva, hogy Oroszországban szeptemberben parlamenti választások lesznek, és az elnökválasztásig még további csaknem két év van hátra. “Ezért abszolút korai még erről beszélni. Tudja, a modern, gyorsan változó világban egyszerűen káros erről beszélni” – tette hozzá.

Mint mondta, Oroszországban egyelőre az olyan kitűzött feladatokra kell összpontosítani, mint az életszínvonal-emelés, valamint a gazdaság, a szociális szféra és az ország védelmi képességének erősítése. Putyin szerint ezen feladatok teljesítésének függvényében “nézzük meg aztán, hogyan szervezzük meg a 2018-as választási kampányt, és kinek kell abban részt vennie”. Elmondta, hogy az orosz kormányzat már a 2018 után követendő gazdasági stratégián dolgozik.
Kijelentette, nem érzi jogosultnak magát arra, hogy eldöntse, vállaljanak-e politikai szerepet a lányai.

“Ők fiatalok, de mégis felnőttek, és maguknak kell meghatározniuk a jövőjüket” – mondta, rámutatva, hogy a lányai tudománnyal és egyéb “nemes” és “szükséges” dolgokkal foglalkoznak, amelyekben örömüket lelik. Az elnök szerint “semmilyen újdonság sincs” abban, hogy a régiók élére állami erőszakszervezetek egykori tisztségviselőit nevezte ki. Úgy vélekedett, az a fő, hogy az illető “növekedni akarjon, képes legyen erre a növekedésre, hogy szélesebb körű hatáskörrel és felelősséggel akarja szolgálni hazáját a munkaterületén”.

Emlékeztetett arra, hogy a régiók új vezetőinek is választásokon kell megmérettetniük magukat, és javaslataikat a helyi lakosság ítéletére kell bízniuk. Úgy vélekedett, hogy a regionális vezetők és a helyi lakosok között egyfajta “vegyi hatásnak” kell kialakulnia, és ha a helyiek megbíznak a vezetőkben, rájuk fognak szavazni. Eszmefuttatásában kitért arra, hogy az orosz politikai rendszer és belső demokrácia fejlődik és bonyolultabbá válik, az országot nehezebb kormányozni, mint korábban. Reményét fejezte ki, hogy a rendszer megerősödik, és olyan egyensúlyok jönnek benne létre, amelyek lehetővé teszik, hogy mindig működőképes és fejlődésorientált maradjon.

Szót ejtett arról, hogy a kormányzó Egységes Oroszország támogatottsága a parlamenti választási kampány idején elhangzott bírálatok nyomán valamelyest visszaesett, de szavai szerint az ellenzéki pártok nem kínálnak reális megoldást. ”Nem mondják ki, hogy készek-e magukra vállalni a felelősséget egyes nem népszerű, de végeredményben szükséges döntésekért” – fogalmazott az elnök.

Putyin szerint az oroszokat a nyíltság, sőt némi naivitás jellemzi, de legfontosabb megkülönböztető vonásuk az igazságosságra, valamint az erkölcsi eszményre való törekvés. Az orosz elnök “lázálomnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva fenyegetést jelentene a balti államok számára, és kijelentette, hogy Oroszország “abszolút békeszerető” és együttműködésre törekvő külpolitikát kíván folytatni.

“Úgy gondolom, a politikával foglalkozó józan gondolkodású emberek tudatában vannak annak, hogy a balti államok elleni orosz fenyegetésre való hivatkozás teljes egészében lázálom. Talán a NATO-val készülnénk háborúzni, vagy mi?” – tette fel a kérdést. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a NATO-országokban 600 millióan élnek, addig Oroszország lakossága 146 milliós.

“Igen, nukleáris hatalom vagyunk. De önök valóban azt feltételezik, hogy a Baltikum meghódítására készülünk a nukleáris fegyver bevetésével? Micsoda lázálom ez?” – kérdezte az orosz elnök.

A Krímmel kapcsolatban, ahol a lakosság 70 százaléka orosz nemzetiségű, a többiek pedig anyanyelvi szinten beszélik az oroszt, azzal érvelt, hogy a nép akarata volt az egyesülés Oroszországgal. Kifogásolta, hogy amíg Koszovó esetében érvényt lehetett szerezni a népakaratnak, addig a Krím esetében ugyanezt nem akarják elismerni. Kifejezte óhaját, hogy Oroszország befolyása “lényegesen” nagyobb legyen a világban.

“De ezt mi abszolút békés és pozitív tartalommal töltjük meg: gazdaságival és humanitáriussal, olyan befolyással, amely a szomszédainkkal való egyenjogú együttműködéssel függ össze. Ezt célozzuk a külpolitikánkkal és a külgazdasági tevékenységünkkel. Efelől senkinek ne legyen kétsége” – hangoztatta.

A kérdésre, hogy változtatott volna-e bármit Oroszország nyugati politikáján, ha előre látja a dolgok alakulását, Vlagyimir Putyin kijelentette: ”Nem, semmit sem tettem volna másképp. Úgy gondolom, hogy nyugati partnereinknek kellett volna sok mindent másképp csinálniuk.”

“Hiszen amikor a Szovjetunió megszűnt létezni, egy új Oroszország jött létre, és mi egyszerűen kitártuk karjainkat nyugati partnereink felé. Emlékezzen vissza, mibe kerültek nekünk az olyan gesztusok, mint a lehallgató berendezés feltárása a moszkvai amerikai nagykövetségen. Velünk senki sem járt el hasonlóképpen. Úgy gondolja, hogy a CIA-nek nincsenek nálunk lehallgató berendezései? Persze, hogy vannak. Mi több, ők csak felerősítették az ilyen irányú tevékenységüket” – mondta az orosz elnök.

Putyin az interjúban hangot adott meggyőződésének, hogy a körülmények akadályozták meg Barack Obama amerikai elnököt abban, hogy eleget tegyen választási ígéretének, és bezárassa a guantánamói börtönöket.

Putyin emlékeztetett arra, hogy a régiók új vezetőinek is választásokon kell megmérettetniük magukat, és javaslataikat a helyi lakosság ítéletére kell bízniuk. Úgy vélekedett, hogy a regionális vezetők és a helyi lakosok között egyfajta “vegyi hatásnak” kell kialakulnia, és ha a helyiek megbíznak a vezetőkben, rájuk fognak szavazni.

Oroszország gazdasági értelemben fejlettebbé vált, ami lehetővé tette számára, hogy szembeszálljon a nyugati szankciókkal – idézte hétfőn a TASZSZ Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatát.

“Egészen bizonyos, hogy tíz éve, nem is beszélve a tizenöt évvel ezelőtti időről, nem tudtunk volna ellenintézkedésekkel válaszolni az olyan szankciókra, mint amilyeneket Oroszország ellen bevezettek, például a mezőgazdaság területén” – mondta.

Az elnök szerint Oroszország korábban nem lett volna képes elzárni piacát azon országok agrártermékei elől, amelyek barátságtalan lépéseket tettek ellene, “mert nem lettünk volna képesek a piacot saját termékeinkkel ellátni, most pedig képesek vagyunk erre”. Kiemelte, hogy vásárlóerő-paritáson számolva az orosz gazdaság jelenleg a világ ötödik-hatodik helyén áll.

Putyin arra számít, hogy az orosz mezőgazdaság fejlődésének üteme idén akár a 3 százalékot is meghaladhatja. Elismerte, hogy az ország GDP-jében “kisebb” visszaesés tapasztalható, így az ipari termelésben is.

Rámutatott, hogy amíg az orosz devizatartalék 2000-ben 12 milliárd dollár volt, a külső adósságállomány pedig meghaladta a 20 milliárd dollárt, addig augusztus elején az ország devizatartaléka 395 milliárd dolláron, a külső adóssága pedig a GDP 13 százalékán állt.

Az elnök kijelentette, hogy az orosz vezetés egyelőre nem kívánja eladni a Gazpromot, és hangot adott meggyőződésének, hogy az állami gázipari óriás értékét messze alábecsülik. Vlagyimir Putyin bejelentése nyomán a moszkvai tőzsdén 1,2 százalékkal erősödtek a Gazprom részvényei.

Kép: flickr