„Rio de Janeiro csodálatos városának karneválját megnyitom! Legyen a 2014-es karnevál a béke, a harmónia és a felelősségteljes vígadás ünnepe” – mondta Momokirály mielőtt elkezdte volna ropni a szambát a karnevál hivatalos megnyitóján.
Az utóbbira – gondolunk itt a felelősségteljes vígadásra – vajmi kevés esély van, hiszen az 5 napos ünnepen a hatóságok minden igyekezete ellenére a városra, sőt az országra, talán az egész dél-amerikai kontinensre a totális káosz telepedik.
Hiába csökkentik a sör alkohol tartalmát, a lakosság jó része így is napokon keresztül masszívan iszik, bár az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ki is táncolják magukból a mámort. Maguk a brazilok szerint is a karnevál részben a testiség ünnepléséről is szól. Hiába osztják millió szám a hatóságok az óvszert, így is ugrásszerűen megemelkedik a terhességek száma az ünnepek után, nem is beszélve a nem kívánt terhességekről és a nemi betegségek terjedéséről.
Persze mindezen kritikák ellenére is felmerül a kérdés, hogy vajon nem kellene Európában is adoptálnunk a felgyülemlett feszültségek levezetésére kitűnően alkalmas mulatságot.
Anyagi szempontból is megéri karnevált rendezni, hiszen elkövetkező néhány napban közel hárommillió látogatót várnak a karnevál fővárosába, Rióba, tele lesznek a szállodák, rekord forgalmat bonyolítanak a vendéglátó ipari egységek. A helyi lakosság pedig, még ha nincs is pénze, már hónapok óta spórol az egyhetes ünneplésre.
A buli pedig tényleg az év legjobb partijának ígérkezik, hiszen több száz utcai banda, szamba iskolák feldíszített kocsijai, nem utolsó sorban pedig táncosok és táncosnők tízezrei illegetik majd magukat a város legendás Sambadromójában. Rio egy hétre a színek, a fülbemászó rimtusok, az igéző hölgyek és urak fővárosává változik.
