A fenti képen a lenyűgöző színekben játszó cannatella béka látható, aki Ecuador és Peru nedves őserdeiben él. A kétéltűt 2012-ben fedezte fel Ron, Venegas, Toral, Read, Ortiz és Manzano, akik az észak-amerikai David Charles Cannatella herpetológus tiszteletére adták a „cannatella” nevet az apró békának.
A 2014-ben Caminer és Ron által leírt Hypsiboas alfaroiról még nem sokat tudni. Annyi biztos, hogy a kissé álmos tekintetű, lábán apró tapadókorongokkal operáló brekit igen megtisztelő módon Eloy Alfaro Delgado egykori ecuadori elnök után nevezete el a tudomány, aki sokat tett a laikus ecuadori állam létrehozásáért, és akinek nevéhez átfogó oktatási reformok is fűződnek.(lent)
Az Ecuadori Katolikus Egyetem (PUCE), az Ecuadori Természetrajzi Múzeum és az Ecuadori Nemzeti Politechnikum mintegy 40 kutatója dolgozik az olyan új fajok felfedezésén és leírásán, mint például az alábbi shiwiar béka (Dendropsophus shiwiarum).(lent)
Nem mindennapi szépségű jószág a vörös torkú gyík (Enyalioides rubrigularis) aki már nagy valószínűséggel, jóval a mi fajtánk megjelenése előtt már elégedetten ropogtatta ízeltlábúakból álló menüjét Ecuador őserdeiben. A tudomány csak 2009 írta le a Rubrigularist, amely egyik különlegessége, hogy pompás, zöldes színét, ha azt a szükség úgy hozza, vöröses barnás tónusokra képes változtatni. (lent)
Az ecuadori állam által finanszírozott „Noé Bárkája” program keretében több új fajt is felfedeztek az ország őserdeiben és hegyvidékén, köztük például ezt a páratlanul elegáns nyakkendővel rendelkező otongai anoliszt, akinek létezéséről alig 4 éve tudunk egyáltalán.(lent)
Mai utolsó felvonulónk a hüllő-bemutatón a szumóbirkózóhoz hasonlatos „yasuníi rakétabéka” (Hyloxalus yasuni), amely, amint azt neve is mutatja a Yasuní Nemzeti Park lakója (lent). Amennyiben sikerülne a nemzeti park mélyén rejlő olajat a föld alatt tartani és elkerülni a Yasuni érzékeny ökoszisztémájának megbolygatását, úgy ez a kedves, barna szemű jószág továbbra is vígan élhetne a trópusi erdő apró folyócskáiban. A rakétabéka egyébként azért kapta figyelemfelkeltő nevét, hogy népszerűsítse a Yasuní megőrzésére indított természetvédelmi projektet.
A világ legváltozatosabb flórájával és faunájával rendelkező országban, Ecuadorban a tudósok szerint még ismeretlen fajok tucatjait rejtheti az őserdő, éppen ezért lenne rendkívül fontos a Yasuníhoz hasonló élőhelyek védelme, hiszen több faj úgy tűnhet el bolygónk színéről, hogy még csak nem is tudtunk létezéséről. Arról nem is beszélve, hogy a leghalványabb elképzelésünk sincs arról, hogy egy-egy kipusztított fajnak milyen szerepe lehetett a Föld bonyolult ökoszisztémájában.