Moszkva hadihajói a karibi vizekre igyekeznek

 

 

Venezuelai, nicaraguai és kubai katonai jelenlétet készít elő Ororszország az orosz védelmi miniszter szerint.

Szergej Sojgu azt nyilatkozta szerdán a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy elkészült egy lista, amelyen azok az országok szerepelnek, amelyek területén Oroszország növelni szeretné katonai jelenlétét. Ezek között van Vietnam, Szingapur, és a Seychelles szigetek is. A hír egy másik forrából is rendelkezésre áll, hiszen az Interfax orosz hírügynökség hasonló terveket idézett a minisztertől.

Egyes politikai elemzők szerint ennek némi köze lehet az Ukrajnában zajló eseményekhez, mások szerint viszont ez független attól. Oroszország szeretné visszaállítani a világpolitikában korábban betöltött szerepét és ezt a Putyin kormányzat ,,megígérte” az oroszoknak. Ennek részét képezik azok tervek, amelyek katonai bázisok nyitását tervezik Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában.

Moisés Naím amerikai politikai elemző szerint ,,Oroszország és Putyin a hidegháború szellemében tevékenykedik, vagyis az ellenfél minden mozdulatára megérkezik a válasz. Éppen ezért került most nyilvánosságra a katonai jelenlétet növelő stratégiai cél: Ukrajnában vesztésre áll az orosz befolyás. Amikor az ukrán kormány egy társulási megállapodást késült aláírni az Európai Unióval, Putyin Oroszországa közbeszólt. A többit ismerjük – mondta Moisés Naím.

Az ukrán helyzet megoldása vereségként jelent meg az orosz politikai tudatban: miközben Vlagyimir Putyin a Forbes Magazin szerint 2013-ban a világ legbefolyásosabb embere, kénytelen volt végignézni, ahogy Ukrajna kicsúszik a kezei közül. Moisés Naím szerint az orosz védelmi miniszter bejelentése inkább az orosz belpolitikai színtéren bír jelentőséggel, mint a világ geopolitikai erőegyensúlya szempontjából.

Az orosz tervek szerint Moszkvának katonai bázisai lennének Venezuelában, Kubában és Nicaraguában. Hugo Chávez 2008-ban Moszkvában ennek szabad utat is adott, lényegében felajánlotta támogatását egy katonai támaszpont létesítéséhez.

Nem is késlekedett Kolumbia a válasszal: 2009-ben Álvaro Uribe aláírt egy megállapodást az Egyesült Államokkal, amely felhatalmazza Washingtont, hogy szabadon használhassa a kolumbiai katonai létesítményeket. Utóbbi kritikus hangokat váltott ki a térségben, de életbe lépett.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez