Athénban mecsetet építenek – 200 év óta először
Csaknem két évszázadig nem lehetett mecseteket építeni Görögországban – azóta, hogy vége lett ott az ottomán uralomnak. Törvény tiltotta. A jogszabályt most eltörölték.
Sőt: felgyorsítják a 10 éve tervezett új mecset építését is Athénban, a Votanikos negyedben. Ez lesz az első azóta, hogy 1829-ben véget ért az Ottomán Birodalom tündöklése Görögországban. Az iszlám volt akkoriban a hivatalos vallás, és ennek becslések szerint még mindig 1 millió követője él Görögországban. Csak a fővárosban 200 ezren vannak, és körülbelül 100 imaházat használnak, ezeket főként garázsokból vagy pincékből alakították ki.
Miután a közelmúltban oly sok menekült érkezett a Közel-Keleről és Észak-Afrikából, a muszlimok száma tovább nőtt, és ezzel az igény is a mecsetekre. Pillanatnyilag Athén az egyetlen főváros Európában, amelyikben egy sincs. De ez most változni fog.
Athén polgármestere, Giorgos Kaminis arról beszélt, hogy határozott lépést tett a kormány az új mecsetről szóló határozattal a szabad vallásgyakorlás és a hívők méltóságának biztosítása érdekében. 940 ezer eurót különítettek el a célra, a helyszín egy használaton kívüli haditámaszpont lesz.
Nem mindenki maradéktalanul boldog a döntéstől a muszlimok közül. Többen panaszkodnak, hogy az építési terület egy távoli ipari övezetben van, szállítócégek irodái és elhagyatott raktárépületek között. Egyáltalán nem olyan jó helyen, mint mondjuk a városközpont.
“Görög állampolgárok és adófizetők vagyunk, jogunk van egy rendes helyhez, ahol méltósággal imádkozhatunk” – mondja az iráni Press TV-nek az egyiptomi Naim Elghandour, aki 44 éve él görög földön, és ő az ottani muszlim egyesület elnöke is.
Miután az ottománok elveszíteték a hatalmukat Görögország fölött, a görög ortodox egyház vált a vallási hatósággá az országban, és mindent megtett, hogy eltüntesse az előző rezsim nyomait. A Tzistarakis mecset volt az egyik utolsó Athénban, később börtönt, majd népművészeti múzeumot működtettek benne.