A taláros testület első speciális kamaráját vezető Gualberto Cusi elnök csütörtökön számolt be a döntésről a helyi sajtónak, az ítélet pedig jövő héten hirdetik ki hivatalosan is.
Az alkotmánybíróság határozatával párhuzamosan paradox módon a bírák arra utasították az ország törvényhozását, hogy dolgozzák ki a nők szexuális és reprodukciós jogait biztosító jogszabályt.
Evo Morales államfő még tavaly júliusi nyilatkozatában kifejtette, hogy nézetei szerint az abortusz bűncselekmény, amely kijelentés nagy vihart kavart a nőjogi és egyéb haladó jogvédő szervezetek körében.
A Bolíviai Többnemzetiségű állam egyik fő ideológiai alapja az úgynevezett „depatriarkalizáció”, azaz a férfi központú társadalomszerkezet átalakítása, amelynek keretében korábban már születtek próbálkozások az abortusz depönelizációjára.
A nőjogi szervezetek most azzal vádolják a kormányt, hogy a 2014-es választási évben azért táncolt vissza a művi terhesség-megszakítások legalizácójától, mert tart a zömében katolikus szavazóbázisa meggyengülésétől, illetve az egyházi körök támogatásának elvesztésétől.
Bolíviában 1973-óta illegális az abortusz és csak abban az esetben végezhető művi terhességmegszakítás, ha bizonyított, hogy a várandós anya egészségét veszélyezteti a terhesség, vagy pedig az, hogy nemi erőszak útján fogant a magzat. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a terhes anya illegálisan próbált megszabadulni magzatától, úgy 1-től 3, míg a beavatkozást végző személy pedig 1-től 6 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A gyakorlatban azonban vajmi kevés esély van arra, hogy a nemi erőszak tényét jogi úton tudja bizonyítani az áldozat. Az állampolgári jogok bolíviai biztosának tanulmánya szerint az országban 10 nőből 7-et ér élete során valamilyen szexuális indíttatású erőszakos cselekmény, átlagosan pedig a 7 esteből 6 nőt saját családtagjai erőszakolnak meg, amely büncselekmények általában nem kerülnek napvilágra.
A tízmilliós Bolíviában a törvényi tiltás ellenére évi 80 000 abortuszt végeznek, ami napi 215 beavatkozást jelent, ezzel szemben hazánkban 2012-ben 36 000 (legális) terhességmegszakítás regisztráltak. Ezek 51%-át sebészeti úton, 21%-át pedig valamilyen gyógyszerrel, az esetek fennmaradó 21%-ban házilag összeállított főzetekkel, injekciókat és különféle fizikai behatásokkal idézik elő a vetélést. Arról, hogy évente hány nő esik a törvénytelen és szakszerűtlen eljárások áldozatául csak találgatni lehet, de a becslések évi több százra teszik számukat.