A bejelentésre órákkal az után került sor, hogy a kolumbiai Revista Semana napilap bizonyítékokkal alátámasztva megszellőztette, hogy a kolumbiai katonai hírszerzés lehallgatta a Santos-kormány magas rangú tagjait, köztük a FARC-kal Havannában tárgyaló delegációt, illetve a gerillaszervezet Kubában megjelent képviselőit.
A Revista Semana felfedte, hogy a tárgyalóasztalnál a kormányt képviselő, volt államfő, Humberto de la Calle, Sergio Jaramillo béketanácsos valamint Alejandro Eder, a hadviselő felek reintegrációjáért felelős elnöki tanácsos elektronikus levelezését és mobiltelefonját, a kor szellemének megfelelően pedig a WhatsApp-ját is megfigyelték a hadsereg ez idáig ismeretlen elemei.
Az eset nyomán Juan Carlos Pinzón belügyminiszter menesztette tisztségéből a fegyveres erők hírszerzését vezető Mauricio Ricardo Zúñigát és Jorge Andrés Zuluagát, a Központi Hírszerzési Hivatal első emberét.
A Semana értesülései szerint a hadsereg “Andromeda” fedőnévre keresztelt csoportja egy Bogotától északra fekvő internet kávézóban berendezett főhadiszállásán civil hackereket és aktív állományban lévő hírszerzőket alkalmazva 2012-től kezdve 15 hónapon keresztül hallgatta le a kormány képviselőit, valamint számos prominens baloldali politikust. Az Andromeda-csoport csak 2013 októberében függesztette fel tevékenységét, amikor az illegálisan működő szekció veszélyesen közel került a lebukáshoz.
Az ügyészség most a netkávézóban lefoglalt számítógépeket és egyéb adathordozókat vizsgálja, hogy fényt derítsen törvénytelen akció során szerzett információk megrendelőjéről. A kolumbiai kormány nyilatkozatai szerint a lehallgatást egyetlen belügyi vagy hírszerző szerv sem engedélyezte.
A Semana cikke szerint az Andromeda a FARC-kal folytatott tárgyalásokról volt hivatott naprakész információkat szállítani, illetve olyan részletekre vadásztak a békefolyamat tárgyalóinak levelezésében, amelyek a közéleti személyiségek lejáratására, esetleg zsarolására lehetett volna felhasználni.
A kolumbiai napilap emlékeztetett, hogy FARC-kal folytatott tárgyalásokat kezdettől fogva elítélő Álvaro Uribe volt államfő még 2012 augusztusában lepte meg a sajtót azon kijelentésével, hogy Santos elnök a gerillákkal tárgyal, amikor a megbeszéléseket hivatalosan csak 2012 szeptemberében jelentették be hivatalosan. Uribe egyébként kategorikusan tagadja, hogy bármi közi is lett volna az Andromeda-csoport működéséhez.
A közéleti szereplők, politikusok, jogvédők és bírák lehallgatása korántsem új keletű jelenség Kolumbiában. 2011-ben például éppen Uribe volt az, aki, szintén a Semana oknyomozó riportereinek köszönhetően kirobbant széleskörű megfigyelési botrány után feloszlatta az akkori kolumbiai titkosszolgálatot, a DAS-t (Departamento Administrativo de Seguridad ).
2003-tól a DAS G-3 névre keresztelt csoportja újságírókról, a legfelsőbb bíróság tagjairól, szakszervezeti vezetőkről és civil szervezetekről gyűjtött információt. A DAS 2004-ben zsarolta többek között Claudia Julieta Duque újságírót, aki lerántotta a leplet a titkosszolgálat szerepéről Jaime Garzón humorista meggyilkolásában és ugyan ebben az évben a Nobel béke-díjas iráni Shirin Ebadit is megfigyelte kolumbiai látogatása során. Beépített kémhölgyek segítségével a DAS szintén lehallgatta a legfelsőbb bíróság zárt üléseit, sőt a később „Mata Hari” néven elhíresült hírszerzőnő, Alba Luz Florez közreműködésével több bíró testőrét is beépítette a szervezetbe.
A fent említett, filmbeillő epizódok mellett egy sor politikai gyilkosság arra enged következtetni, hogy a kolumbiai titkosszolgálatok évtizedek óta rendszeresen visszaéltek törvényes jogkörükkel és egyfajta háttérhatalomként kívánták irányítani az ország politikai folyamatait. Az ügyészség továbbra is vizsgálja például a DAS szerepét Luis Carlos Galán és Bernardo Jaramillo Ossa elnökjelöltek meggyilkolásában, egy sor ellenzéki politikus megfigyelésében és zsarolásában, valamint a szervezet kapcsolatait a Cali-kartellel és az alvilággal és különböző paramilitáris csoportokkal.
Kolumbiában a katonai hírszerzés egyes elemeinek törvényellenes túlkapásai nagy múltra tekintenek vissza és még a titkosszolgálati törvény sem volt képes változtatni a helyzeten. Mint kiderült a kongresszus eddig nem hívta életre azt a jogszabály által előírt nyolcfős bizottságot, amelynek papíron már 2013-ban meg kellett volna kezdenie működését.
A helyi elemzők szerint sajnos nagy esély van rá, hogy a színfalak mögött zajló tárgyalások során az ügy valós dimenziói nem kerülnek majd a nyilvánosság elé. Most az ügyészségen a sor, hogy az igazságszolgáltatás elé állítsa a kolumbiai demokrácia és békefolyamat kerékkötőit, máskülönben, akárcsak a múltban a jelenlegi lehallgatási botrány során felmerülő kérdések is csak pusztába kiáltott szavak maradnak. Ez esetben, ahogy az elmúlt harminc év során, továbbra is jótékony homály fedi majd, hogy ki és miért adott parancsot az kormány-apparátus megfigyelésére, ami a kolumbiai békefolyamatot is komolyan veszélyeztetheti.