Így néznek ki az iráni férfiak kendőben – de miért vannak abban?

Az egész valójában még két évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor Londonban élő újságíró és aktivista, Masih Alinejad indította útjára, amikor olyan képet posztolt magáról, melyen kendő nélkül vezet. És ugyanerre biztatta a többi iráni nőt is. A dolog hamarosan nevet is kapott: titkos szabadságom. Az első két napban 30 ezer iráni nőtől érkezett fedetlen fejjel készített szelfi. Masih Alinejad egyenként kotort utána annak, hogy hiteles-e a fotó, valós személy küldte-e, és engedélyt kért a képek közzétételére. A neveket viszont nem hozza nyilvánosságra: nem akart bajba sodorni senkit. És bátorítani sem akart senkit arra, hogy szegüljön szembe a kötelező öltözködési szabályokkal. Csak teret akar adni annak az ezer és ezer iráni nőnek, aki szeretné, ha beleszólhatna a saját dolgaiba. Vagy csak érezni akarja, ahogy belefúj a hajába a szél.

A dologra akkor másképp reagáltak a férfiak, mint most. Ellenkampányba kezdtek, mégpedig gúnyosba. Kendőbe-csadorba bugyolálva szelfiztek.  Naná, hogy “Férfiak titkos szabadsága” címen. Meg egy másikon, amely így szól: Az iráni nők valódi szabadsága. És persze kommenteltek is, olyanokat, hogy a hidzsáb, az iszlám női viselet felszabadít, meg hogy a nőknek ne álljon jogukban a választás, hogy hordják-e. Azt állították, kötelező megvédeniük a nők erényességét, és ebben egészen addig elmentek, hogy három, külföldön élő és kendő nélkül mutatkozó iráni újságírónő képére azt írták: erőszak. Vagyis hogy azokat a nőket, akik látni engedik a hajukat, könnyebben erőszakolják meg.

Most változott a trend. A #MenInHejab hashtag alatt posztolók olyanokat írnak a kendős képeik alá, hogy nem hiszik, hogy a kötelező hidzsábviselet  volna a becsület záloga. Meg hogy támogatják a nőket abban, hogy az ő választásuk lehessen, mit takarnak el magukból, ne pedig büntetőjogi kategória.

Iránban az 1979-es iszlám forradalommal köszöntött be a hidzsáb-korszak. A nőknek nyilvános helyeken kötelező a hajat-nyakat takaró fejkendő, és ez alól az országba látogató külföldiek sem kivételek. A törvény betartását külön rendőrség felügyeli árgus szemekkel. Ha valakinek a ruházatát ledérnek minősítik a járőrök, akár 70 korbácsütésre is ítélhetik. Vagy két hónap elzárásra.

Jóllehet az elmúlt években jelentősen enyhült a szigor, a nyár elején a konzervatívok nyomására nagy kampány indult a hidzsábviselet betartatására. De az erkölcsrendőrök dolga már nem olyan könnyű, mint korábban volt. Létezik ma már olyan okostelefonos app, amelyik arra figyelmezteti a nőket, hogy merre járnak éppen a járőrök.

Tavaly Genfben emberi jogi díjjal tüntették ki Masih Alinejadot. Az indoklásban az állt, hogy hangját adta azoknak, akik nem juthatnak szóhoz, és felrázta a világ lelkiismeretét, hogy támogatni kell az iráni nők harcát az alapvető emberi jogokért, szabadságért és egyenlőségért.

l