Evo Morales államfő tegnap hallgatta meg az Eduardo Rodríguez Veltzé volt külügyminiszter vezetése alatt működő bizottságot, amely tanácsára Bolívia továbbra is a hágai Nemzetközi Bíróság előtt keres jogorvoslatot a Csendes-óceáni háborúban elvesztett tengeri kijáratnának ügyében.
Annak ellenére, hogy az elemzők az új chilei elnök asszony, Michelle Bachelet márciusi hivatalba lépésével a tárgyalások, és az 1978-ban megszakadt diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét jósolták, Heraldo Muñoz leendő külügyminiszter nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a chilei fél „a tárgyalásos rendezés nyilvánvaló akadálynak” tartja a bolíviai kerestet fenntartását.
Muñoz kijelentéseire reagálva Morales úgy nyilatkozott, hogy Chile jobban tenné „ha nem zsarolná Bolíviát a hágai keresettel”, bár azt is kifejtette, hogy országa a tárgyalóasztalnál kíván megoldást találni a területi vitára.
2006-ban Evo Morales és Michelle Bachelet egy többlépcsős, 13 pontból álló rendezési tervről kezdtek megbeszéléseket, azonban a folyamat Sebastián Piñera chilei elnök megválasztásával 2011-ben zátonyra futott.
Bolívia 400 kilométer tengerpartot és 120 000 négyzetkilométernyi területet vesztett a XIX. század végén vívott Csendes-óceáni háborúban, amely területek ma Chiléhez taroznak. 1975-ben a két ország akkori vezetői, Augusto Pinochet és Hugo Banzer diktátorok a Charañai-megállapodás keretében megegyeztek egy bolíviai tengeri korridor megállapításáról, Aricától északra.
A 1975-ös szerződést, egy korábbi, 1929-es megállapodás értelmében Perunak is jóvá kellet volna hagynia, Lima azonban a kérdéses területeket a három állam egyidejű fennhatósága alatt kívánta látni, amit Chile és Bolívia is egyöntetűen elutasított.
Banzer 1978-ban ismét megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Chilével, ennek ellenére a Charañai-megállapodás kudarca egyben akkori mandátumának végét is jelentette.
Az elemzők úgy tartják, hogy a Chile és Peru közötti határvitát lezáró múlt heti hágai döntés kedvezőtlenül befolyásolja a Bolívia által indított keresetet, számos szakértő pedig azt jósolja, hogy bolíviai diplomácia a mostani kardcsörtetés ellenére minden bizonnyal hajlik majd egy peren kívüli megegyezésre az új Bachelet kormánnyal.