A sziget a Fonseca-öböl bejáratánál fekszik, kietlen, gyér növényzetű, nincs rajta ivóvíz, állatvilág és mindössze fél négyzetkilométernyi kiterjedésű. Ha fúj a szél, a Nyúl-szigeten – erdők híján – nagyon fúj, ha meleg van, akkor nagy a hőség és ha zord trópusi viharok tombolnak, akkor erről a földdarabról minden kiemelkedő tárgyat magukkal sodornak. Isla Conejo messze nem az álmok szigete és semmiféle paradicsomi állapotról szó sem lehet. Nincs olaja, nicsenek ásványi kincsei – a rossz nyelvek szerint még nyulai sem.
Lettek azonban hondurasi katonái – a szomszédes Honduras, látva a salvadoriak által elhagyott elhanyagolt földdarabot, akcióba lépett és beköltözött a kiürült szigetre. Attól kezdve a hondurasi katonák ott vannak a szigeten, Salvador pedig Hágában….
Az Isla Conejo kérdése ugyanis nem csak megjárta Hágát, a Nemzetközi Döntőbíróságot, számos nemzetközi fórumot, de egyikről sem sikerült megnyugtató döntéssel a kezében távoznia. Volt ugyan egy határozat, amely a kérdéses területet is magában foglalja – Sakvador szerint azonban nem.
Salvador szerint a hágai rendezésnek soha sem volt tárgya a Nyúl-sziget. A sziget értéke pedig egyre nő – no nem a valóságban, hanem a nemzeti öntudatban. Mind Hondurasban, mind pedig Salvadorban nem múlik el valamit is magára adó politikai kinyilatkoztatás a sziget tulajdonjogának követelése nélkül. S nincs az a választás, hogy ez ne kerülne elő és a jelentősége ne fokozódna a szavazás közeledtével. Végülis egy lakatlan sziget birtoklása nem elhanyagolható kérdés!
A helyzet azonban az, hogy az Isla Conejo mégis fontos – mégpedig Hondurasnak. Ha ugyanis a térképet nézzük, a sziget éppen a Fonseca-Öböl bejáratánál fekszik s ha Hondurashoz tartozik, akkor nem kérdés, hogy Hondurasnak – a szigetek körül – van kijárata a Csendes-óceánra. De ha a sziget nem az övé és Salvador Nicaraguával együtt meghúzza azt a neki nemzetközileg járó 12 mérföldes tengeri határt a Fonseca- öbölben, akkor ezek a határok összeérnek és Hondurasnak nincs többé kijutása az óceánhoz.
Honduras már azzal is elment Hágába, hogy az öböl feletti szuverenitást mindhárom országnak ítéljék meg és akkor ő kijárhat az öblön keresztül az óceánra. Ez a döntés azonban a mai napig nem született meg. Vagyis marad a felkorbácsolt nemzeti érzelem – különösen Salvadorban, ahol nemsokára választanak és ilyenkor jól jön egy kis ellenségkép. Ha már az egyéb problémákra nehéz választ adni….