Nem kíván további gazdasági segítséget nyújtani az Egyesült Államok a Bolíviai Többnemzetiségű államnak, miután La Paz kémkedés vádjával kiutasította az országból az USAID észak-amerikai segélyszervezetet.
Morales a Quemado palotában fogadta az országban szolgálatot teljesítő diplomáciai missziók vezetőit, akikkel sorban kezet szorított majd röviden elbeszélgetett. A Bolíviában Washingtont képviselő gazdasági megbízott Larry Memmottal Morales köszöntése csupán egy diplomatikus kézfogásra korlátozódott, ami szemmel láthatóan nem volt az észak-amerikai diplomata ínyére.
Percekkel a találkozót követően Memmot bejelentette, hogy mivel a bolíviai kormány kiutasította országából az USAID-et, márpedig Washington kizárólag e szervezeten keresztül folyósít nemzetközi segélyeket, az Egyesült Államok 2014-ben nem nyújt gazdasági segítséget Bolíviának.
Az USAID az elmúlt 50 évben mintegy 2 milliárd dollárt költött el Bolíviában különböző fejlesztési programok keretében, főként a kokatermesztésnek is otthont adó Yungas, és Cochabamba trópusi térségeiben. Evo Morales hatalomra kerülése nyomán az USAID szinte rögtön évi 40 millió dollárra csökkentette az országnak jutatott segélyek összegét.
Memmot az is elmondta a sajtónak, annak ellenére, hogy Bolívia szintén kémkedés és az elnök hatalmának megdöntésére szervezett összeesküvés vádjával kiutasította az Egyesült Államok La Pazba delegált nagykövetét, Washington készen áll a két ország kapcsolatait egy új kétoldalú szerződés keretein belül rendezni. Az észak-amerikai diplomácia meglepően finom hangot ütött meg Bolíviával, pláne ha figyelembe vesszük, hogy Morales a CELAC-csúcson a Latin-Amerikában grundölt államcsínyek elkerülése végett Obama és Washington utáni kémkedésre szólította fel a térség országait.
A washingtoni kereskedelmi megbízott bejelentése minden bizonnyal nem értinti majd túl érzékenyen Evo Moralest, egyfelől azért, mert az aimara származású elnök kilenc éves kormányázása alatt Bolívia kitűnően megvolt az Egyesült Államok támogatása nélkül, az elmúlt években 3-4%-os munkanélküliségi rátát és évi 5-6,5%-os gazdasági növekedést produkálva. Másodsorban pedig az októberben választásokra készülődő Bolíviá élén, az Egyesült Államok támadásai csak megerősítik a szavazóbázisát az antiimperialista parasztmozgalmakra építő Morales támogatottságát.
Az USAID 2013 májusában történt kiutasításával kapcsolatban a bolíviai törvényhozás kormánypárti elnöke, Eugenio Rojas is úgy nyilatkozott, hogy Bolívia szuverén fejlődésének érdekében, jobb, ha az Egyesült Államok nem avatkozik be a segélyszervezeten keresztül az ország belügyeibe.
Tény, hogy az USAID-et több nemzetközi jogvédő szervezet is komoly kritikákkal illette, hiszen az iroda az 1950-es évektől kezdve jó kapcsolatokat ápol a CIA-val, egyfajta civil hírszerzést folytatva a fejlődő világ országaiban. A USAID-ről több esetben is bebizonyosodott, hogy olyan belpolitikai ügyek támogatásába bonyolódott amik nem tartoznak egy nemzetközi segélyszervezet működési körébe.