A Latin-Amerikai és Karibi Államok Közösségének soros elnökségét ellátó Kuba adott otthont a Hugo Chávez néhai venezuelai elnök által életre hívott integrációs szervezet csúcstalálkozójának. A CELAC-csúcs zárónyilatkozatában a régió államfői az országok közötti viták békés rendezése, a szegénység és az írástudatlanság felszámolásosa, valamint az nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletben tartására vállaltak kötelezettséget.
A nyilatkozatot – amelyben a tagországok nukleáris fegyver mentes övezetnek is nyilvánítják a térséget – a CELAC elnökségét Costa Ricának átadó Raúl Castro olvasta föl. A Nicolas Maduro által a „XXI század Latin-Amerikájának útvonalterveként” emlegetett nyolc pontos deklarációt 30 ország államfője látta el szignójával.
A CELAC második ülését követően Nicolás Maduro venezuelai államfő „történelmi jelentőségűnek” nevezte, hogy az Egyesült Államok embargójának öt évtizede ellenálló Kubában került sor a rangos nemzetközi találkozóra, amelyen részt vett az AÁSZ elnöke Miguel Insulza és nem utolsósorban Ban-ki Moon ENSZ főtitkár is.
Maduro, akárcsak a bolíviai elnök, Evo Morales hangsúlyozta, hogy Latin-Amerika emancipációja csak, a „birodalomtól”, azaz Egyesült Államoktól független politikai pályán képzelhető el. Maduróval összhangban Morales kifejtette, hogy a térség dekolonizációja akkor vezethet sikerre, ha a latin-amerikai országok washingtoni befolyástól mentes, de a régió integrációja felé haladó úton indulnak.
A bolíviai államfő forradalmi hangvételű záróbeszédében arra is kitért, hogy a latin-amerikai kontinensre csak akkor köszönthet a béke és a haladás korszaka, ha véget ér az Egyesült Államok által a régióra kényszerített neoliberális gazdaságpolitika egyeduralma, valamint ha az északi nagytestvér felhagy a hideg háborús éveket idéző beavatkozási politikájával.
Az Edward Snowden által kiszivárogtatott megfigyelési- és kémbotrányra hivatkozva Morales kifejtette, hogy „ha a béke érdekében kémkedni kell, indítványozom, hogy Obamát és kormányát figyeljük meg”.
Jóval finomabban fogalmazott az uruguayi államfő, José Mujica, aki Karib-térség és Latin-Amerika integrációjának e fórumát történelmi lépésnek nevezte egy igazságosabb világrend és az állampolgárai szolgálatában álló pán-latin-amerikai politika kialakításában.
Mujica kijelentette, hogy bár a globalizáció és a kapitalista gazdasági modell minden kétséget kizáróan az emberiség történetében soha nem látott technológiai fejlődést hozott, ám mind mondta – nem hunyhatunk szemet a fölött, hogy ugyanezzel a fejlődéssel az önzés és a szolidaritás teljes hiányának intézményesítése köszöntött az emberiségre.
Az uruguayi államfő kifejtette, hogy a kapitalista fejlődés során a természeti kincsek esztelen kiaknázása, a környezetszennyezés és a féktelen pazarlás váltak az emberiség haladásának fő kerékkötőivé.
„Eljött az idő, hogy a világ és Latin-Amerika népei végre a saját kezükbe vegyék történelmük irányítását – mondta Mujica. A vezetők önmagukban mit sem érnek, ha a népnek nincsen kiforrott képe arról, hogy milyen jövőt szeretne biztosítani az elkövetkező generációk számára. Globális, emberi politikákra van szükségünk, először itt a mi Amerikánkban „– zárta szavait az uruguayi államfő.
A beszédeket követően Raúl Castro szimbolikusan átadta a CELAC elnökségét Laura Chinchilla Costa Rica-i elnök asszonynak.