E diléma jegyében és Hugo Chávezre emlékezve ült össze 33 latin-amerikai- és karibi állam vezetője, miközben – 1962 óta először – megjelent az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára is, José Miguel Insulza személyében.
Egy perc néma felállással adóztak a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) állam-és kormányfői Hugo Chávez néhai venezuelai elnök emlékének, amikor megnyitották a szervezet csúcstalálkozóját. Nem véletlen, hiszen a CELAC, amely az Egyesült Államok túlsúlyát igyekszik csökkenteni a térségben, a venezuelai elnök kezdeményezésére alakult meg három évvel ezelőtt.
A találkozó megkezdése előtt az Egyesült Államok hivatalos nyilatkozatban jelezte, hogy Washington továbbra is az AÁSZ égisze alatt működő Össz-Amerikai Csúcstalálkozót tekinti az amerikai félteke legfontosabb szervezetének. Utóbbi az egyetlen olyan regionális szervezet, amelynek mind az Egyesült Államok, mind pedig Kuba a tagja, bár utóbbit tagsága ellenére egyetlen egyszer sem hívták meg a rendezvényekre.
Az Össze-Amerikai Csúcstalákozó azért jött létre, mert Egyesült Államok jobbnak látta az erősen presztízsét vesztett AÁSZ mellett létrehozni egy másik szervezetet, amely tiszta lappal indul minden tagállam előtt. S mivel egyre hangosabban követelték a latin-amerikai kormányok a Kuba elleni embargó feloldását, észszerűnek tűnt Kubát is bevonni a munkába. A számításokat azonban alaposan keresztül húzta Venezuela, amikor Hugo Chávez kezdeményezésére létrehozta először az ALBA csoportot, majd a CELAC-ot – mintegy ellenpólust nyújtva ezzel mind az AÁSZ-nak, mind az Össze-Amerikai Csúcsnak.
Washington a jelenlegi helyzetben arra kérte a Havannában jelenlévő latin-amerikai vezetőket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a kubai ellenzék képviselőivel. A csúcstalálkozó előtt pedig igyekezett kihangsúlyozni a kubai disszidensek szerepét. Washington ,,képviseletében” José Miguel Insulza utazott Havannába, aki jelenleg az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára és évtizedek óta ő az első hivatalos személyiség, aki az AÁSZ színeiben a szervezetből kizárt Kubába érkezik.
Ugyanakkor a Havannában tartózkodó állami és kormányfők egyelőre kevés figyelmet szenteltek a kubai ellenzék felkarolására irányuló amerikai kérésnek, láthatóan lekötötte őket az a lehetőség, hogy találkozzanak a kubai forradalom nyugalmazott vezetőjével, Fidel Castróval. Vagyis a 86 éves Fidelnek újra sikerült elhalásznia a show-t Washington elől, a jelen lévő nemzetközi sajtó inkább erre a találkozóra kíváncsi, mint a helyi ellenzékre, ez pedig nem jó jel a jövőre nézve – mondják helyi megfigyelők.
José Miguel Insulza programja nem ismert, nem tudni, hogy sikerül-e ,,találkoznia a kubai néppel” – mint ahogyan washingtoni megbízói a lelkére kötötték.
Isulza jó személyes kapcsolatokat ápol Fidel Castróval, akivel már találkozott is Havannában. Eközben van egy másik, igen kényes feladata is: egyelőre ugyanis nem tudni, hogy sikerült-e valamilyen megoldást találni a közel jövőben Panamában összeülő Össz-Amerikai Csúcs előtt feltornyolsult problémára, ahová – a tagok szerint – mindenképpen meg kell hívni a havannai vezetést. Ez eddig rendben lenne, a problémát azonban a hónapokkal ezelőtt Panamában feltartóztatott észak-koreai hajóokozza, amelyen állítólag kubai eredetű tiltott nukleáris anyagokat találtak. Panama pedig a területén történt incidens nyomán megkérdőjelezte, hogy Kubát valóban meg kell-e hívnia.
Ha a kubai kérdésben nem lesz megegyezés Havannában, akkor felmerült, hogy az Össz-Amerikai Csúcsértekezletnek van-e értelme a szigetország nélkül. Ez pedig kedvezőtlenül kihat majd magára az Amerikia Államok Szervezetére is. Kuba nélkül ugyanis egyre kevesebben hajlanak bármilyan kontinentális szintű együttműködésre – állítják helyi megfigyelők.