Emlékezetes csalások az olimpiákon
Eltiltottak orosz atlétákat a riói olimpiától dopping miatt. Nem titok, hogy ilyen-olyan szerekkel sarkalják jobb teljesítményre magukat az olimpikonok. De azt is tudta, hogy nemcsak drogokkal teszik ezt?
Csupán 14-en teljesítették a maratoni távot a 32 indulóból a St. Louis-i olimpián 1904-ben. A New York-i Fred Lorz az első 9 mérföld után annyira kimerült, hogy edzője tanácsára beugrott az autóba.

Az viszont 11 mérföld után lerobbant. Lorz ekkor kitalálta, hogy viccből csak elfut a célig. Győztesként már az elnök lányával, Alice Roosevelttel is lefényképezkedett, amikor megindult a pletyka: 11 kilométert autóban tett meg. Hiába védekezett a hosszútávfutó, hogy csak viccelt, élete végéig eltiltották a versenyzéstől. Miután bocsánatot kért és elmondta, hogy nem akart csalni, megbocsátottak neki. Így nyerhette meg a bostoni maratont 1905-ben.

A német Dora Ratjen már nem viccből nem zuhanyozott együtt a többi magasugrónővel a berlini olimpián 1936-ban. Bár ekkor negyedikként végzett, két év múlva világrekordot döntött. A brit Dorothy Tyler-Odam-et fosztotta meg címétől, aki erre levelet írt az illetékeseknek: Ratjen nem nő, hanem férfi. Kiderült, nem véletlenül van olyan hatalmas lábfeje. Amikor nem női mezben sportolt, olyankor valódi nevén, Hermann Ratjenként pincérkedett.

Legelőször az 1968-as mexikói játékokon vizsgálták, vettek-e magukhoz valamilyen teljesítménynövelőt az atléták. A svéd lövész, Hans-Gunnar Liljenvall nem gondolta, hogy baj lesz szokásos feleséből. A versenyeken annyira izgult, hogy előtte megivott egy kis alkoholt. Emiatt a teljes svéd csapattól elvették a bronzérmet.

Az olimpiák történetének legemlékezetesebb csalása valószínűleg az ukrán Borisz Oniscsenko nevéhez fűződik. Tőrében megbuherálta a kábeleket, hogy vívás közben a műszerek ne érzékeljék az őt ért találatot Montrealban (1976). A sportoló teljesen kiesett a Szovjetunió kegyeiből. Állítólag személyesen Brezsnyev marasztalta el, a Vörös Hadseregből is kizárták, minden érmétől megfosztották és még 5000 rubelre is megbüntették. Azóta Kijevben taxizik.

Összesen nyolc érmet szerzett a kínai női tornászcsapat Sydneyben, 2000-ben. Egyikük, Tung Fang-hsziao életkora azonban gyanús volt. Kiderült, 14 évesen versenyzett az olimpián. A szabály szerint ez csak 16 éves kortól lehetséges. Így megfosztották bronzérmétől a csapatot. Bár a kínaiak szánták-bánták bűnüket, állítólag egy szakértő elárulta: nemcsak a kínai edzők csalnak a pici lányok életkorával a nagyobb versenytársakkal szemben.
Forrás: The Guardian, Szabad Európa Rádió, Wikipedia, Flickr