15 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet az Oxfam párizsi irodája eljuttatott az Areva atomipari cég vezetőihez és a francia elnöki palotába is. A beadvány követeli, hogy a francia vállalat nagyobb részt juttasson a nigeri államnak az ottani uránbányákból származó jövedelméből. A petíció nem sokkal azután készült, hogy a francia kormány fejlesztési minisztere legitimnek nevezte a nigeri követeléseket. Ez azért volt figyelemre méltó, mert az Areva 80 százalékban állami tulajdonban van. De a miniszteri beszólásnak egyelőre nincs eredménye, a tárgyalások folytatódnak és az OXFAM szerint az Areva továbbra sem hajlandó „tisztességes” részesedést fizetni Nigernek.
Tavaly december 31-én járt le a Nigeri állam és az Areva megállapodása az uránból származó jövedelem elosztásáról. Niger szeretné 5,5 százalékról 12 százalékra növelni részesedését. Csakhogy időközben az urán világpiaci ára a kilónkénti 290 euróról 61 euróra csökkent, főleg a fukusimai katasztrófa következményeként. A franciák tehát nem szívesen adnának nagyobb hányadot a bevételükből. És az Areva arra is hivatkozik, hogy a direkt részesedésen kívül még sokféle adót is kénytelen fizetni a nigeri államnak, ezért „szinte alig marad neki valami”. Niger ennek az ellenkezőjét állítja, és arra panaszkodik, hogy az ország fejlesztési szükségleteihez képest elenyészőek az uránbányászatból származó jövedelmei, holott az urán a legfontosabb exportcikke. Január eleje óta több tárgyalási forduló is volt már a felek között – eddig eredmények nélkül. A háttérben kényes diplomáciai játszma is zajlik. Mert bár Franciaország érdekelt az Areva jövedelmezőségében, Párizs számára Niger nélkülözhetetlen partner az északnyugat-afrikai fegyveres, iszlamista mozgalmak elleni harcban. Franciaország több száz katonát állomásoztat Maliban és a Szervál hadműveletben részvevő francia egységek hatékonysága illetve biztonság is függ Mali együttműködési készségétől. De egyelőre még nem sikerült megtalálni az egyensúlyt a gazdasági és a politikai, biztonságpolitikai érdekek között.