Szabad a fejkendő a munkahelyeken
Nem tiltható meg, hogy a munkavállaló vallási ruhadarabot viseljen – mondta az európai uniós bírósági főtanácsnoka. Annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy francia cég elbocsátotta projektmérnökét, mert az nem volt hajlandó fejkendő nélkül dolgozni.
Az európai uniós bírósági főtanácsnok szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül egy munkavállalót arra kötelezni, hogy az ügyfelekkel való érintkezés során ne viseljen vallási ruhadarabot – tudatta közleményében a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága szerdán.
A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában az áll: a vallás és a meggyőződés kifejezésének szabadsága a vallásszabadság elválaszthatatlan része. Ha egy munkavállalót, akit vallása miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek vagy elbocsátanak, az a vallás vagy meggyőződés alapján történő közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
A főtanácsnok úgy vélekedett: nem tiltható meg az, hogy a munkavállaló az üzleti ügyfeleivel való érintkezés során vallási ruhadarabot viseljen. Megjegyezte: a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó irányelv azt is kimondja, hogy létezik olyan eset, amikor a bánásmódbeli eltérés munkahelyi vagy foglalkozási követelmények minősül.
A bíróság a beadványt ismertetve arról tájékoztatott, hogy Asma Bougnaoui muszlim nőt a francia Micropole informatikai tanácsadó vállalat alkalmazta projektmérnökként. Feladatai ellátása során találkoznia kellett a cég ügyfeleivel. A vállalat egy ügyfél panasza miatt arra kérte a munkavállalót, hogy ne viseljen fejkendőt munkája során. A kérést azonban Asma Bougnaoui megtagadta, amiért elbocsátották.
A főtanácsnok álláspontja szerint semmi nem utalt arra, hogy Asma Bougnaoui nem tudta ellátni a projektmérnöki feladatait amiatt, hogy fejkendőt viselt. A vállalat a munkaviszonyt megszüntető levele azonban kifejezetten utalt a nő szakmai hozzáértésére.
A főtanácsnok megjegyezte, hogy az olyan vállalati politika, amely teljes mértékben semleges öltözködést előíró szabályokat alkalmaz, nagy valószínűséggel közvetett hátrányos megkülönböztetést eredményez. Az ilyen szabályozás igazolt lehet, ha az jogszerű célt követ, azaz a munkáltató üzleti érdekeit szolgálja és arányos.
A jelen ügyben ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy a Micropole tilalma hogyan lehetne arányosnak tekinthető – tette hozzá.