Az emberi hús fogyasztása egy bizonyos közösségi rituálé volt, amely az összetartozást volt hivatott szimbolizálni és a vallási, valamint társadalmi élet előljáróságainak volt a kiváltsága.
Ezt egy most közzé tett antropológiai tanulmány bizonyítja, amely kutatást Gabino López Arenas antropológus vezette a mexikóvárosi Nemzeti Történeti és Antropológiai Intézetben. A kutatásoknak azt a feltételezést kellett bizonyítaniuk vagy cáfolniuk, amely szerint a rituális lefejezés és a végtagok eltávolítása része volt egy ilyen szokásrendszernek.
Időben a vizsgálat az időszámításunk utáni 900 és 1521 közötti időszakra terjedt ki és azt bizonyította, hogy a kormányzók, a papok és egyes magasrangú katonai vezetők gyakorolták a kannibalizmust vallási szertartásaik során. Az áldozat testéből így nyerték ki az ott meglévő erőt, amely a képzeletvilágukban magának az istennek a megtestesülése volt. A sírokban talált csontvázak esetében már korábban is megfigyelték, hogy a csontokon vágási nyomok találhatók. Amikor az áldozatot feláldozták, szinte azonnal megfosztották a húsrétegétől és azt nyílt tűzön megsütötték.
Az emberevés azonban csak vallási szertartásokon volt szokás az aztékoknál – hangsúlyozza Gabino López Arenas arcehológus, aki most tette közzé kutatásainak eredményét.