Nagy buli volt éjjel az oroszoknál

A különböző naptárak miatt Oroszországban nem június végén, hanem július 6-ról 7-re virradó éjszaka ünneplik a nyári napfordulót, az Ivan Kupala ünnepét. Ez a keleti szlávok legfontosabb ünnepének számított az 1917-es forradalomig, ezen az éjszakán szinte senki nem aludt.

A népszokás pogány és keresztény gyökerekkel rendelkezik. A pogány hagyományok a leggonoszabb vízi szellemhez, a keresztények Keresztelő Jánoshoz kapcsolják az ünnepet. Így két elengedhetetlen eleme van az éjszakának, a rituális fürdő és a tisztítótűz.

Miután megmártóztak a közeli tóban vagy folyóban, máglyát rakott a közösség, ami fölött átugráltak, akár meztelenül is. Aki a legmagasabbra ugrott, azt tartották a legboldogabbnak. Egyes legendák szerint voltak olyan gazdák, akik az egész tehéncsordát átterelték a tűzön, hogy megóvják az állatokat a betegségektől. Hasonló céllal járatták meg a gyerekeket és a betegeket a forró parázson. Ha pedig egy pár kéz a kézben ugrotta át a máglyát, akkor szerelmük örökre megpecsételődött.

Az éjszakai táncos mulatságnak két elengedhetetlen kelléke van. A Kupala-fa egy gyümölcsökkel és virágokkal díszített zsenge növény, amelyet végül elégettek a tűzben. Ezen az éjszakán mindenképpen érdemes gyűjtögetni a gyógynövényeket, mert a napforduló különösen hatékonnyá teszi őket. A másik kellék a vadvirágokból és gyógynövényekből fűzött koszorú.

Ha a többi hagyományt nem is, ezt mindenképpen betartják a fiatal keleti szláv lányok ma is. A róluk készült fotók évről-évre bejárják az orosz, az ukrán, a lengyel és a belarusz közösségi médiát. Jelenleg a négy ország közül Belaruszban tartja magát legerősebben Ivan Kupala. Minden évben nagy bulikat és persze tűzugrást szerveznek az egész országban. Ugyanakkor nem mindenhol örülnek a vigasságnak. Az oroszországi Morozovka (Voronyezs megye) papja például három évvel ezelőtt betiltatta Ivan Kupala ünnepét, mondván: egy pravoszláv országban nincs szükség pogány eredetű szokásokra.

Képek: Wikipedia, Wikimedia Commons