A Dominikai Köztársaság és Haiti két ,,szomszédos” taváról van szó, amelyek korábban kenyeret adtak két megye lakóinak – ma a vízszint emelkedése miatt az itt lakók félelemmel nézik földjeik eltűnését és a víztükör terjedését. Independecia és Barohuco dominikai települések számára ez igazi tragédia: korábban turisták ezrei érkeztek ide, hogy csónakon beutazzák a környéket, megfigyeljék a flamenkókat, az igaunákat és a krokodilokat, valamint kiszáljanak a mesés állat és növényvilágáról ismert Cabrito szigeten. Cabrito azonban szintén lassan eltűnik a víz alatt – évről évre csökken ennek a kis szárazfölddarabnak a területe. A turisták pedig lassan elmaradnak, mint ahogyan nincsenek már flamenkók sem a környéken – elköltöztek. A krokodilok még itt vannak, de lassan nincs kinek mutatni őket.
Hasonlóan sötét jövő elé néznek azok, akik a földjeikből éltek meg eddig a tó partjától kissé távolabbi, magasabban felvő területeken. A víz oda is feljött és olyan földeket öntött el, amelyeken nemzedékek óta banánt, youcát és édesburgonyát termeltek. Ezek a földek a hegyoldalon fekszenek és senki sem gondolta volna, hogy egyszer oda is fölér a víz – mondják. Elvitte a termést, elvitte a megélhetésüket.
A dominicai Enriquillo tó és a haiti Azuei tó vízszintje az elmúlt tíz évben a duplájára növekedett, a köztük lévő tíz kilométeres távolság a felére csökkent. Jorge E. González professzor, aki a jelenséget vizsgálja, elmondja, hogy minden tónak van növekedési és csökkenési fázisa – de ilyen mértékű változásról sehol sem találnak adatokat. Megváltozott az ököszisztéma és a térség levegőjének a nedvességtartalma is sokkal magasabb ma, mint korábban. Ezek a tavak egy ősi, tengereket összekötő csatorna maradványai – így a vizük sós. Ugyanakkor a vízmennyiség növekedése ma elsősorban az esőzéseknek köszönhető, ezért a tavak vizének a sótartalma is jelentősen lecsökkent. Mivel a sós víz gyorsabban párolog, így a kevésbé sós víznek a párolgási üteme is lassúbb, amely szintén a vízszintet befolyásolja. A nagy kérdés most az, honnan származik a térség nedvességének ilyen mértékű emelkedése.
Egyelőre két tézist vizsgálnak: a klímaváltozás és a térség felmelegedése okozza a vízmennyiség növekedését vagy pedig földalatti csatornák keletkezésének vagyunk a tanúi és emiatt nő a térségben a nedvesség mennyisége. 
A veszteségek hatalmasak: az autóút, amelyen Dominikán keresztül érkeztek eddig a segélyek Haitiba, most már víz alatt van. A termőföldek eltűnése az élelmiszerárak növekedésében is megmutatkozik – ez sokak számára, jövedelem hiányában éhséget jelent. A víz elöntötte a lakóházakat és már Boca de Chacón település 500 lakóházát fenyegeti. A dominikai kormány most elvezető csatornákkal igyekszik szabályozni a vízszintet és egy új települést épít Boca de Chacón lakóinak. De utakat is kell építeni, hiszen a régiek szinte mind a víz alá kerültek…
S ennek a folyamat lesz-e vége, nem tudni. Egy biztos: figyelemmel kell kísérni a tavak viselkedését, hogy nagyobb tragédiákat elkerüljenek.