Morales egy tíz pontból álló ütemtervet vitt a G77 elé, melyek nagy döntő többsége a Milleneumi Fejlesztési Célok teljesítését hivatott szolgálni, illetve további 12, a fejlődő országok állampolgárainak életkörülményeit javító irányvonalat fogalmazott meg.
A szervezet stratégiai tervei között szerepel többek között a természeti kincsek államosítása és olyan, a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól távol álló nemzetközi szervezetek létrehozása, amelyek a „népek valós boldogulását” segítik elő.
A június 15-én Santa Cruzban megrendezésre kerülő G77-es csúcs a Bolíviába ez idáig rendezett legnagyobb volumenű államfői szintű találkozó.
A sokak által marxistának titulált Evo Morales valójában kifejezetten jól lavírozik a szélsőbalos, parasztmozgalmak és a konzervatív vállalkozói és befektetői rétegek kereszttüzében. Az üzleti élet központjának tartott Santa Cruz jelentős bevételekre tesz majd szert a G77-es csúcstalálkozó lebonyolításával, ami négy hónappal a bolíviai elnökválasztások előtt bizonyoson jó pár szavazatot szerez majd az jelenlegi államfőnek, az ellenzék fellegvárának tartott városban.
A szervezet az ENSZ segítségével alakult laza szövetség és elsődleges céljaként a gazdasági kapcsolatok fejlesztését jelölte meg – a kezdeti 77 tagállam mára 133-ra duzzadt. A szervezet tagjai önálló képviselettel vesznek részt az ENSZ szakosított szervezeteinek nagy nemzetközi eseményein és képviseleteket tartanak Rómában a FAO-nál, Bécsben az UNIDO-nál, Párizsban az UNESCO-nál, Nairobiban az UNEP-nél.