Buddhisták támadták meg a muszlim mecsetet

Mianmarban csak néhány hónapja tette le hivatali esküjét az ország első szabadon választott elnöke, a vezetésével felálló kabinetben pedig helyet kapott a legbefolyásosabb ellenzéki vezető, Ang Szán Szu Csí. Mianmar új elnöke Htin Kiav lett, személyében hosszú idő után először nem a katonai junta jelöltje került az ország élére. Ang Szán Szu Csí az 1980-as évek óta harcol hazája erőszakmentes demokratizálásáért, 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki „a demokráciáért és emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért.”

Ő az a politikus, aki rengeteget küzd azért, hogy csökkenjen a vallási erőszak is, ami most újra felütötte a fejét az országban. Buddhisták a napokban kifosztottak egy mecsetet Mianmar központjában, arra kényszerítve a muszlimokat, hogy egy éjszakán keresztül a rendőrségen keressenek menedéket. A konfliktust egy vita váltotta ki, aminek tanúi voltak a lakosok is. A muszlimok elleni erőszak 2012 óta alább hagyott, de Ang Szán Szu Csí számára most is komoly kihívást jelent a vallási ellentét.

Most csütörtökön délután közel 200 buddhista tombolt muszlim területeken Bago tartomány Thuye Tha Mein falujában.

„Úgy kezdődött, hogy egy muzulmán férfi és egy buddhista nő vitatkozni kezdett, majd egyre több buddhista csatlakozott a harchoz” – mondta egy falusi. „A mecset egy része elpusztult, és a muszlim temetőt is feldúlták” – tette hozzá.

Mintegy 70 muszlim, beleértve  gyermekeket is, a rendőrségen keresett menedéket. Súlyos sérüléseik nem voltak, a béke azóta helyreállt. A rendőrség megerősítette, hogy komolyak a károk, míg egy muszlim lakos elmondta, hogy a közel 150 fős közösség most félelemben él.

„El kellett menekülnünk, mert félő volt, hogy megölnek minket. A helyzet még sohasem volt ilyen rossz” – mondta egy 29 éves férfi, aki hozzátette, hogy családja az éjszakát a rendőrségen töltötte.

„Nem merek a házamban maradni. A családomat biztonságosabb helyen szeretném tudni, legalább egy hétig” – mondta.

A halálos erőszak egyre inkább felüti a fejét az országban, mióta a demokrácia erősödni kezdett. Mianmarban a hadsereg fél évszázados egyeduralmát követően 2011-ben került névleg civil kormány a hatalomba, de a katonák gyakorlatilag megtartották vétójogukat a politikai rendszerben, bár akkor már lazulni kezdett a hadsereg szorítása.

A legrosszabb erőszak sújtotta központ Mianmar nyugati állama, Rakhine, ami a rohingya muszlim kisebbségnek ad otthont. Közülük még mindig 10 ezren rettegnek a zavargásoktól.

A buddhista nacionalisták erőteljesen ellenzik, hogy hivatalos kisebbségként tartsák számon a rohingyákat. Ők inkább „bengálinak” tarják őket, ami igazából Banglades határáról érkező illegális bevándorlót jelent.