15 évesen kell döntenünk a jövőnkről – érettségi mexikói módra

– Hány éves korukban érettségiznek a mexikói diákok?
– Nálunk egész más a rendszer, mint Magyarországon. Tulajdonképpen nincs is olyan érettségink, mint amilyet Európában ismertek.

– Valami ahhoz hasonló lezáró vizsga azért van?
– Nálunk az általános iskola hatéves és aztán jön a hároméves középiskola. Ez a kilenc év kötelező és államilag teljesen finanszírozott. Ennek a végén teszünk egy vizsgát, amivel továbbléphetünk az úgynevezett felsőbb középiskolába. Ez szintén hároméves és 18 éves korunkban fejezzük be, utána megyünk egyetemre.

– Tehát életetek első nagy vizsgáját 15 éves korotokban kell letenni?
– Igen. Ezzel a vizsgával dől el, hogy milyen irányban tanulunk tovább. Nagyon nem mindegy, hogy milyen felső középiskolába kerülünk. Mert sok ilyen intézmény már kapcsolódik az egyetemekhez és adott felső középiskolából adott egyetemre felvételizhetsz.

– Hogyan dönthetsz, hogy melyik felső középiskolába jelentkezel?
– Összesen 30 helyet lehet megjelölni. A 20 milliós Mexikóvárosban nagyon fontos szempont, hogy a lakhelyhez közel legyen az iskola. Mindig nevetek, amikor ti itt Budapesten panaszkodtok a félórás dugókra. Mexikóvárosban átlagosan két óra eljutni A-ból B-be. Aztán a vizsgaeredménytől függ, hogy hová vesznek fel. Ha gyengébben sikerült, olyan iskolába kerülsz, ahol szerényebbek a lehetőségek, vagy amelynek nincs kapcsolata egyetlen egyetemmel sem, vagy fizetős. Ha kiválóan sikerült, akkor majd a három év után az ország legjobb egyetemére felvételizhetsz, ahol mérnök, orvos, informatikus, sok minden lehetsz.

– Milyen lehetőségek vannak, ha egyáltalán nem sikerül?
– Újra lehet próbálkozni a következő évben. Ismerek olyat, aki négyszer próbálkozott. Vagy el lehet kezdeni dolgozni. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a 15 évesek munkát vállalhassanak, persze kevesebb, mint nyolc órában. Sokan kihasználják ezt, mivel Mexikó szegény ország. Nagyon alacsonyak a bérek, világviszonylatban a sereghajtók között vagyunk. Nem ritka, hogy választani kell az étel és a tanulás között.

– Azt olvastam, hogy a mexikói diákok csupán 45 százaléka teljesíti a 9 éves tankötelezettséget és 25 százalék végzi el a felső középiskolát. Ezt reálisnak tartod?
– Nem ismerem a pontos adatokat, de igen, kevesen jutnak el a felsőoktatásig. Valahogy olyan a rendszer, hogy egy igazán szegény család inkább dolgozni küldi a gyerekét és nem az iskolába. Igazából, ahogy beszélgetünk, úgy eszmélek rá, mennyire szerencsés is vagyok. Könnyedén vettem ezt az akadályt és elértem a célom.

– Térjünk vissza a 15 évesekhez! Mekkora nyomást jelent számukra ez a vizsga?
– Meglepődtem, mennyire izgultak mások. Volt, akinek szörnyen remegett a keze. És aki ennyire izgul, az könnyen téved a teszten. Ráadásul nem lehet tudni, hogy a kiszemelt iskolába hányan jelentkeztek összesen, mennyi a vetélytárs. Ez egyébként egy írásbeli vizsga, három óra van rá és 120 kérdésben az összes tantárgyból kikérdeznek. Nem a saját iskolánkban írjuk, hanem egy másikban. Egy teremben általában 50 diák írja egyszerre és 4 tanár felügyel.

– Így azért elég könnyű lehet puskázni.
– Nem igazán. Jól átlátható a terem, és a papíron és tollon kívül semmi nem lehet nálad. Nekem hiába volt gyakorlatom, még csak eszembe sem jutott.

– Mikor és hogyan tudatják az eredményt?
– Általában áprilisban vagy májusban van ez a vizsga, és júniusban érkeznek az eredmények kétféleképpen. Kiadnak egy újságot, amiben a regisztrációs számod mellett szerepel az eredmény. Emellett küldenek egy névre szóló levelet is.

– Van valamilyen ünnepség, esetleg ballagás?
– Van egy hivatalos bizonyítványosztás, de az nem nagyszám. A felső középiskola végén van olyan ünnepség, ami a ti érettségi bankettetekhez hasonlít. Ezt júliusban tartják, ekkor már túlvagyunk az egyetemi felvételiken. Szépen felöltözünk, vacsorázunk, táncolunk. Ezt egy külön erre a célra választott diákbizottság szervezi, van tombola és sok vidámság és a családtagok is részt vehetnek rajta. Igazából elég meghitt, családias rendezvény.

Képek: Wikipedia, Wikimedia Commons