De továbbra is fennállnak ezek a tilalmak Robert Mugabe elnökre és feleségére. Ugyanakkor egy uniós diplomata megerősítette: továbbra is érvényes Mugabe meghívása az áprilisi EU-Afrika csúcsra Brüsszelbe. Erre az egyetlen alkalomra Belgium ki fogja adni a vízumot a zimbabwei elnöknek, aki egyelőre még nem nyilatkozott, részt vesz-e csúcson. Az EU 2002-ben hozott szankciókat Zimbabwe ellen a demokratikus és emberi jogi alapnormák megsértése miatt. De az utóbbi időszakban fokozatosan enyhített a gazdasági büntető intézkedéseken. Illetve: a humanitárius és élelmiszer segélyeket nem állította le, csak nem kormányközi úton juttatta el, hanem az ENSZ –en illetve más társadalmi szervezeteken keresztül. Tavaly februárban vagy száz zimbabwei céget vagy személyt sújtó szankciókon enyhítettek. Szeptemberben pedig feloldották a Zimbabwe Mining Development Corporationt érintő tilalmakat. Ez a cég Afrika egyik legnagyobb gyémántbányáját üzemelteti, tehát fontos külkereskedelmi bevételi forrás. Brüsszel morális és politikai okokból persze nem mondhat le az összes büntető intézkedésről, és persze érvényben marad a fegyverembargó is. Ugyanakkor azt is tudja mindenki az uniós vezérkarban, hogy a szankciók főleg a lakosságot sújtják, a rezsim elitje úgyis mindent meg tud szerezni. Mugabe meghívása az EU-Afrika csúcsra is azt jelzi, hogy Brüsszel elsősorban egy országra és nem annak diktátorára gondol, amikor Zimbabweval kapcsolatos döntéseket hoz. Ráadásul az is ott motoszkál az uniós vezetők fejében, hogy Mugabe pár nap múlva tölti be 90. életévét, tehát bármelyik pillanatban aktuálissá válhat a politikai, hatalmi átmenet. És nem mindegy, hogy ez majd milyen körülmények között zajlik le.