Szecessziós, vidám, fiatal és zöld – minket vár Nagyvárad
Nagyvárad olyan hely, ahol tényleg otthon érezhetjük magunkat. Történelmünk-irodalmunk nem kis darabja, az építészet sok gyöngyszeme vár ránk – de kézzelfogható a 21. század is. Közben baráti áron ehetünk-ihatunk nagyon finomakat, vagy kényeztethetjük magunkat mondjuk masszázzsal. Mindez Budapesttől alig 260, a határtól pedig mindössze néhány kilométerre.
Nagyvárad sok mindennek a városa. A vidámságé – a Readers Digest szerint itt él a legtöbb jókedvű ember. A zöld parkoké. A gyógyfürdőké. És az építészeté. Összesen 77 műemléke van, és több tucat olyan épülete, amely most áll sorba a címért. Amit csak akkor kaphat meg, ha kicsit sem eklektikus. A 77 műemlék többsége szecessziós, és – jórészt uniós pénzből – gyönyörűen felújított.
Egész utcák ilyenek, egymás mellett sorakoznak új életre kelve a város egykori polgárainak, bankárainak, iparosainak, művészeinek, jogászainak, tanácsnokainak házai. Sőt még egy szecessziós múzeum is van, a Darvas-LaRoche házban, ahol a teraszon bármikor jól esne egy csésze tea, és ahol gyönyörűen berendezett szobájában az egykori tulajdonos lányának, Juditnak a viaszszobra néz vissza a tükörből a látogatóra kalapban, kezében kesztyűvel.
Amelyik épület pedig nem olyan szerencsés, hogy ne nyúltak volna bele más stílusjegyekkel is, az csendben vár a sorára. A lakóknak kellene felújítaniuk, de sokszor nincs miből, még ha hosszú lejáratú kedvezményes hitelt vehetnek is fel rá. Így aztán kócosan állnak már helyreállított társaik mellett, néhol ponyvák mögé bújva, de régi pompájukat is felvillantva.
Egy-egy városba többször kell visszamennünk, hogy meglássuk az igazi arcát. De itt a meglepetések mellett több helyen azt látjuk, amire vártunk. Vagy amit reméltünk. Egy sarkon bekanyarodva például azt a kávéházat, melynek a tábláján az áll, hogy itt találkozott először Ady Lédával.
És nem messze tőle látható is a költő, Juhász Gyula, Dutka Ákos és Emőd Tamás társaságában. Mintha csak arra várnának, hogy üljünk mi is oda az asztalukhoz, és vitassuk meg együtt a Holnap ügyeit.
Szóval könnyű elképzelni, hogy egykor milyen lenyűgöző látványt is nyújthatott a belváros és a romantikus sétálóutcák. De a most még helyrállításra váró épületek alatt is igényes, változatos üzletek, kávézók és éttermek húzódnak kedves és mosolygós alkalmazottakkal. És ugyanilyen árakkal. Mert 6-700 forintért már koktélt mérnek, és jóllehet a jegeskávén tényleg a kávét és a jégkockát értik, kérésre szívesen kihagyják az utóbbit, és lapátolnak bele egy nagy gombóc fagyit.
Rengeteg a kiülős hely, és boldogan veszik őket birtokba a helyiek. Mert viszonylag új jelenségnek számítanak. Egyébként is így, nyáron nyüzsög a város. A sok ápolt park és a Sebes-Körös partja egyaránt élettel teli: piknikeznek, esznek-isznak, bringáznak, kocognak, pecáznak vagy csak sétálnak, üldögélnek a szabad ég alatt a váradiak.
A felújított és tényleg birtokba vett terek közül a legimpozánsabb a Szent László tér (hivatalos nevén az Egyesülés tere), ahol a Városháza is áll. És ahol öt építészeti világot ölelhetünk fel egyetlen pillantással: barokk, klasszicista, eklektikus, szecessziós és modern épületek állják körbe.
És ahova kibukkanni a legszebb szecessziós műemlék, a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte Fekete Sas palota árkádjai közül maga a csoda. A Fekete Sas Y alakú, üvegezett passzázsát a milánói Galleria Victor Emanuelle ihlette. Ma ez a városközpont egyik legkedveltebb szórakozóhelye, tele bárokkal, kávéházakkal, pubokkal.
A téren található ortodox templomot, a Holdas templomot, mely a tornyán elhelyzett holdóráról kapta a nevét, éppen úgy felújították,
mint a nem messze található római katolikus Székesegyházat,
vagy a zsinagógát.
Akárcsak a 16. századi, reneszánsz, csillag alakú várat, amely szintén lüktet: a kiállítások mellett rengeteg kulturális esemény, fesztivál helyszíne.
Vagy a Szigligeti Színházat, a festői Ferdinánd király téren. Itt szeptemberenként nemzetközi fesztivált tartanak, év közben pedig magyar és román nyelvű előadások is láthatók.
Ha pedig valaki a rengeteg kulturális élmény és séta után aktív pihenésre vágyna, rá vár augusztustól a Nymphaea aquapark. Erdély legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítményét még nem adták át, de a város lakói május utolsó hétvégéjén megismerkedhettek már vele. A termálvizes parkban 6 épület és 7 kültéri medence, hullámfürdő, csúszdák, szaunák, törökfürdők, gőzkamrák, pezsgőfürdők, masszázsszobák, tepidárium várják a víz és az élmények szerelmeseit.
A gyerekeket is.
Az aquaparkból pedig át is sétálhatunk az ötcsillagos Hilton Double Tree szállodába. A hotelt hét közben főleg az üzleti turisták foglalják le, de a hétvégéken a szabadidős utazókra vár, árengedménnyel. Üvegfalú liftjével a Sebes-Körös partján kocogókat bámulva juthatunk fel az elegánsan berendezett szobákba, az éttermében fehér kesztyűs pincérek szolgálják fel a finomságokat, uszodájában és wellness-részlegében pedig válogatott kényeztetések várnak.
Még a kicsiknek is jutott egy járóka, hogy a mamák-papák nyugodtan szelhessék a vizet vagy masszíroztathassák magukat – baráti áron.
A szállodától alig néhány perces séta a Gomba, a kilátó a Kálvária dombon. Ahol már csak arra várnak a kávézók, hogy belakják őket, és ahonnét elénk tárul Nagyvárad, egyetlen látképben. Mintha csak a Gellérthegyről néznénk le Budapestre. Egy pohár bor a kézben, lengedező szellő és a látvány – ilyen egy tökéletes nyáreste.
Legközelebb azt meséljük el, hogy milyen élmények várnak ránk Nagyvárad környékén.
Fotó: Konkoly-Thege György és a szerző.
2 hozzászólás ehhez a cikkhez
Emőke
Jó lenne kiírni a terek magyar nevét. Az “Egyesülés tere” minden magyar váradinak Szent László tér (a hivatalos név arra az eseményre utal, amikor 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kikiáltották Erdély egyesülését Romániával). Ferdinánd király tere (Románia azon királya, akinek uralkodása alatt csatolták Erdélyt Romániához) helyett ajánlom a tér eredeti nevét: Bémer tér (Bémer László nagyváradi püspök volt).
Karakai Ildikó
Köszönjük, pontosítottuk.