A Tienanmen téri vérengzésre emlékeztek

A hongkongi megemlékezés résztvevői koszorút helyeztek el a Viktória parkban, majd egyperces csönddel emlékeztek a szétvert tüntetés áldozataira. Kínai területen csak a különleges közigazgatási övezetnek számító Hongkongban tartottak megemlékezést. A szervezők százezer embert vártak, de az eső miatt ennél valószínűleg kevesebben vettek csak részt a megemlékezésen.

A virrasztást a kínai demokratikus mozgalmakat támogató hongkongi szövetség szervezte, amely maga is demokratikus változást követel az egypárti diktatúra helyett, valamint azt, hogy Peking mondja ki: ami a Tienanmen téren történt, nem ellenforradalmi felkelés volt.

Pekingben, a Tienanmen téren eközben szigorították az egyébként is szigorú biztonsági intézkedéseket, miközben a demokratikus változást követelő tiltakozásokról, szétverésükről beszélni sem szabad, minden nyilvános és magánjellegű megemlékezés tilos.
Szombaton a térre igyekvő minden ember személyazonosságát ellenőrizték a kínai rendőrök, és a táskáikat is átvizsgálták. Az AP amerikai hírügynökség újságíróit megfelelő engedély hiányában nem is engedték be a térre.

Az 1989-es tiltakozás egyik vezéralakja, az ujgur származású Vuer Kaj-hszi ma Tajvanon él, és Tajpejben szombaton ő is megemlékezett az 1989-es vérengzésről.

“Június 4. szelleme azt jelenti, hogy bátor emberek kiállnak a szabadság egyetemes értéke mellett. Ezt az eszmét nem lehet gépfegyverekkel és harckocsikkal eltiporni. Nem ölheti meg a kínai kormány elnyomása” – hangsúlyozta a ma újságíróként dolgozó egykori diákvezér.

Az áldozatok hozzátartozóit a pekingi hatóságok megfigyelés alá vagy házi őrizetbe helyezték, de volt, akinek a fővárost is el kellett hagynia. Az elmúlt napokban legalább hat olyan letartóztatásról érkezett hír, melynél az őrizetbe vétel oka az volt, hogy meg akartak emlékezni a történtekről. A meggyilkoltak családtagjai arról számoltak be, hogy még a temetőben, gyermekeik sírjánál is szigorúan megfigyelik őket a hatóságok.

A pekingi keményvonalas kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én hajnalban látott neki, hogy kiürítse a Tienanmen teret, amelyet hét héttel korábban foglalták el a demokratikus változásokat, a többi között szólásszabadságot követelő tiltakozók.

A művelet halálos áldozatainak számát csak megbecsülni lehet, miután a történtek Kínában tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, emellett 7-10 ezer ember meg is sebesült.

“Június 4. pont olyan nap, mint a többi. A kínaiak úgy gondolják, semmilyen további vitára nincs szükség” – írta szombaton a Global Times angol nyelvű, kínai állami lap.

A kínai külügyminisztérium szóvivője is világossá tette, hogy Kína “hosszú ideje lezártnak tekinti a nyolcvanas évek végi politikai felfordulást és az ahhoz kapcsolódó egyéb kérdéseket”. Hua Csun-jing úgy vélte: az azt követő évek robbanásszerű gazdasági fejlődése igazolta, hogy a kínai sajátosságokkal kiegészített szocialista út összhangban áll a kínai emberek alapvető érdekeivel, és mindannyiuk közös vágya is egyben.