Ezek az arab országok legikonikusabb látványosságai
Minden országban van olyan látványosság, melyről jó eséllyel az emberek többsége be tudja azonosítani: hol is járunk. Gondoljunk csak a Towerre, a kis hableányra, a Kremlre, az Eiffel-toronyra vagy itthon a Parlamentre.
Többnyire közmegegyezés van abban, hogy hol mi számít ikonikus látványosságnak. Lehetnek persze eltérő vélemények, de a mostani képes felsorolásunkban szereplő, ember készítette vagy természeti látványosságok biztosan egy-egy arab ország jelképei a Közel-Keleten vagy Afrikában.
Irak – a Győzelem kezei (kardjai) emlékmű.
Szaddam Husszein építtette Bagdadban az iraki-iráni háború után. 1989-ben adták át. Valójában egy diadalív, két 24 tonnás fémkard alatt kelhetünk át. A kardokat ágyúkból kovácsolták az 1980 és 88 között vívott háborúban mgölt iraki katonák emlékére. 2007-ben az amerikaiak majdnem lebontották, de miután a helyiek élénk ellenállásába ütköztek, lemondtak erről. A két diadalív közötti dísztér inkább hasonlít egy autópályára, mint egy igazi térre.
Egyiptom – a gízai piramisok
Az ókori világ hét csodájának ma is álló emlékeit senkinek sem kell bemutatni. Egyszerűen oda kell utazni, és meg kell nézni. Sajnos, ezt az utóbbi években csak kevesen merik megtenni. Pedig Egyiptom nagyon várja a turistákat.
Egyesült Arab Emírségek – Burdzs Kalifa
A világ legmagasabb épületét 2010-re húzták fel Dubajban. 828 méteren nyúlik az égbe – 300 méterrel körözi le a jelenlegi 2. helyezettet, a Taipei 101-et. A felhőkarcolóban működik a világ egyetlen 7 csillagos szállodája is.
Katar – Aspire-torony
Sportmúzeum, hotel és forgó étterem. Ez az ország legmagasabb épülete.
Omán – Kábusz szultán nagymecset
Több mint 6 évig építették Maszkatban, az új évezred első évére lettek készen vele. A belső teret egyetlen hatalmas szőnyeg borítja: a világ második legnagyobb szőnyege.
Jemen – a szanaai Óváros
Az óváros mézeskalács-házait agyagból építették, a Krisztus előtti 6. századtól kezdve. Az UNESCO világörökségének része.
Dzsibuti – Aszal-tó (Méz-tó)
Dzsibutinak saját Holt-tengere van. Ez a Föld harmadik legmélyebben fekvő pontja és legnagyobb sóraktára.
Líbia – Tadrat Acasus-i barlangrajzok
Legközelebb ha őskori barlangrajzot látsz, bátran gondolj Líbiára. Konkrétan a Tadrat Acasus-ra, az ország nyugati részén húzódó hegyláncra, amely a sziklaművészet legkülönfélébb formáit tartalmazza.
Algéria – a mártírok emlékműve
1982-ben készült, Algéria függetlenségi harcaira emlékezik és emlékeztet.
Comore-szigetek – Badzsanani mecset, Moroni
A Madagaszkártól északra, az Indiai-óceánban található szövetségi köztársaság egész területe ikonikus nevezetesség gyönyörű természeti adottságaival. De ha a legismertbb épületet kell kiválasztani, akkor a főváros, Moroni szép mecsetjére esküsznek a legtöbben.
Szudán – Meroe piramisok
A Begarawiyah néven is ismert piramisok az egyiptomiak kistestvérei. A Krisztus előtt 1070-ben alapított Kusita Királyság uralkodói építtették őket Núbiában.
Mauritánia – a Szahara szeme
Richat-képződmény néven is ismerik, az átmérője 50 kilométer, és az űrből is látható – ez az űrhajósok egyik tájékozódási pontja. Sokáig úgy gondolták, hogy egy meteorit becsapódása hozta létre. Ma már az a nézet az uralkodó, hogy olyan kiemelkedés, amelyben a különféle kőzeteket eltérő módon pusztította a szél és a víz eróziója, ezért alakultak ki a rá jellemző koncentrikus körök.
Szíria – Ummayad mecset
A Damaszkusz óvárosában, Jupiter temploma fölé épített keresztény bazilika romjain a 8. század elején alakították ki a mecsetet. Ez az egyik legnagyobb, legrégibb és legszentebb helye az iszlámnak a világon. A hagyomány szerint itt őrzik Keresztelő János fejét, akit a keresztények és a muszlimok egyaránt tisztelnek.
Szomália – Laas Gaal
A barlangegyüttes Afrika szarván a kontinens legrégebbi barlangrajzait rejti, a Krisztus előtt 9000 és 3000 közti időszakból. Vagyis 11 és 5 ezer év közöttieket. Ünnepi köntösbe öltözött embereket ábrázolnak, akiket háziasított kutyák és egy zsiráf kísérnek. A falfestmények tökéletes állapotban maradtak fenn, tiszta körvonalakkal, élénk színekben.
Kuvait – Kuvait-tornyok
Az 1977-ben Kuvaitvárosban épült három karcsú torony az ország modernkori jelképe.A legmagasabb 187 méteres, víztoronyként szolgál, és étterem is van benne. 120 méter magasságban egy félóránként körbeforduló kilátógömbről csodálhatják meg a látogatók az alattuk elterülő várost. Az óriási gömböket 55 ezer darab, 8 különböző színű festett kínai acéllap fedi.
Szaúd-Arábia – Kába szentély
Az iszlám legszentebb helyeként a mekkai Kába természetesen Szaúd-Arábia legfőbb nevezetessége. A szentély falában ott a fekete kő néven ismert meteorit. A muzulmánok a világ minden pontján a Kába felé fordulva imádkoznak, naponta ötször. A Korán parancsa szerint ide jönnek el az iszlám év utolsó hónapjaiban, hogy teljesítsék a zarándoklat, a hadzs előírásait.
Tunézia – Bardo Múzeum
A 15. századi Hafszid-palotában kialakított nemezti múzeum a mediterrán térség legfontosabb múzuma. Tunézia több évzredes történelme és több civilizáció bemutatása mellett a világ egyik legszebb és legnagyobb római kori mozaikgyűjtményét is magába foglalja. Tavaly márciusban a 24 ember, többségében európai turista életét követelő iszlamista terrortámadás szomorú adalékkal egészítette ki a múzeum történetét.
Libanon – Jeita barlang
Libanon nemzeti szimbóluma egy 9 kilométer hosszú mészkőbarlang-rendszer. A Nahr al Kald-vögyben található, Bejrúttól 20 kilométerre. A barlangi tárlatot egy csónakban ülve élvezhetjük, ugyanis egy föld alatti barlangi tó is található ott. A cseppkövek rengeteg formájában gyönyörködhetünk, a formák és a színek egész kavalkádjában. Itt található a világ legnagyobb, több mint 8 méteres lógó cseppköve is.
Bahrein – Világkereskedelmi Központ
A főváros, Manama legjellegzetesebb épülete. Ez az első felhőkarcoló a világon, amelynek látványtervébe beépítettek egy szélturbinát is.
Jordánia – Petra
A rózsaszínű romvárost aligha kell bemutatni. A teljes egészében kőbe vájt város egykor karavánközpont volt, egy arab néptörzs, a nabateusok fővárosa. A 7. századtól elnéptelenedett, csak a beduin pásztorok tudtak róla. A 19. század elején bukkant rá újra egy svájci felfedező. Petra 1985 óta a kulturális világörökség része.