LATIMO: könyvek, rendezvények, film egymás megismeréséért

A magyar-latin-amerikai kapcsolatok az elmúlt egy év során állami szinten is megélénkültek. A LATIMO két éve azt tűzte ki céljául, hogy segíti a korábban kitűnő, ám az elmúlt 20 évben háttérbe került kapcsolatok újraélesztését. Ebben milyen szerepe volt a LATIMO egyesületnek?

– Talán nem szerénytelenség azzal kezdenem, egyben ezt tartom a legfontosabbnak, hogy  a LATIMO eddigi viszonylag rövid működése során latin-amerikai ügyekben megbecsülést szerzett. Az egyesület presztízsét mutatja, hogy ma már alig van olyan rendezvény, amely ne a LATIMO részvétele, adott esetben segítsége, patronálása nélkül történne, sőt, egyesületünk maga is kezdeményez ilyeneket. Ez, a kulturális terület mellett érvényes a a gazdasági, sőt a politikai kapcsolatokra is.  Az a tény például, hogy Kolumbia külügyminiszter-asszonya hétvégi magyarországi tartózkodása szerint a LATIMO vendége volt, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a két ország között mind az általános együttműködés, mind a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok erősödjenek.

Hasonlóképpen elviszi a világba egyesületünk hírnevét az is, hogy kiváló viszonyt sikerült létesítenünk, s gyakran személyesen is találkozunk nemcsak a Latin-Amerikában dolgozó magyar vezető diplomatákkal, hanem a térség hazánkban akkreditált nagyköveteivel is.

Milyen események segítették azt, hogy újra kölcsönösen  egymás elé  fordult a figyelmünk?

– Ahogy említettem, a LATIMO vagy meghívott vendége, vagy aktív kiváltója azoknak az alkalmaknak, amelyeket Magyarországon latin-amerikai vonatkozásban megrendezésre kerüljenek. Legyen szó akár a Fővásárcsarnokban tartandó latin-amerikai napokról, akár a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara keretei között megrendezendő üzleti találkozókról, vagy olyan egyetemi rendezvényekről, amelyek kulturális, történelmi vagy tudományos vonatkozásúak, a LATIMO szinte megkerülhetetlenné vált. Példaként konkrétan megemlíthetem  a Magyar – Kubai Üzleti Tanács ülést, amelyen a LATIMO felajánlotta, hogy a civil szervezet kész a saját eszközeivel segíteni a magyar vállalati érdekek érvényesülését, vagy azt a szemináriumot, amelyen brazil oldalról Sérgio Eduardo Moreira Lima nagykövet mellett Cristiano Prado, a Rio de Janeiro Iparszövetsége egyik igazgatója hívta fel a magyar érdeklődők figyelmét a dél-amerikai államban megnyíló befektetési, illetve kereskedelmi lehetőségekre.

E téren is különleges alkalmat képviselnek azok – a már szintén említett -alkalmak, amikor egy-egy kötetlen együttlét keretében a diplomatákkal szerveztünk találkozókat. Úgy érzem, ezek a találkozók nemcsak nekünk hasznosak, hanem a diplomatákat is feltöltik a valós élet információival.

A szervezet tevékenyen részt vesz a hazai Latin-Amerika kutatók támogatásában. Mi történt ezen a területen az  elmúlt időszakban, mely események segítették a hazai latin-amerikások tevékenységét?

– Sok minden történt. Csak mutatóban: A LATIMO is hozzájárult ahhoz, hogy a Művész filmszínházban a Budapesten rezidens latin-amerikai nagykövetségek szervezésében megrendezésre kerüljenek a Latin-Amerikai Filmnapok. LATIMO támogatta a “Latin-Amerika 1750 – 1840” című történelmi tanulmánykötet, amely  a Károli Gáspár Református Egyetem professzorasszonya, dr. Semsey Viktória szerkesztésében jelent meg és  hazánkban hiánypótló módon, figyelemre méltó igényességgel taglalja a tizennyolcadik, illetve a tizenkilencedik század közepe között latin-amerikai történéseket.

Egyesületünk hasonlóképpen támogatta a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Bölcsészettudományi Karon belül megalakult a Latin-Amerikai Kutatócsoportot.  De jelen volt a LATIMO azon a rendezvényen, amelynek keretében nagy sikerű mexikói napot rendeztek a budapesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumban azzal a céllal, hogy a spanyolul tanuló diákok és az érdeklődők megismerkedjenek a térség egyik legnagyobb és legizgalmasabb országával, Mexikóval.

Már-már hagyománnyá válik latin-amerikai országok bemutatkozása az egyedülálló gyűjteményének otthonadó budapesti Zászlómúzeumban, amelynek vezetője is egyesületünk tagja. Az idén például Paraguay, majd a május 25-i argentin nemzeti ünnep előestéjén a tangó országa volt a vendég.

Vannak közös kulturális kincseink, ennek a megőrzése a mai nehéz gazdasági helyzetben nem egyszerű feladat. A LATIMO a maga eszközeivel ezen a területen többet tehetett, mint sok más jószándékű, de megfelelő eszközökkel nem rendelkező csoport, szervezet. 

– A Latimo e téren is aktív volt. Az egyesület  örökbe fogadott három értékes tárgyat a Boglár Lajos kulturantropológus hagyatékához tartozók közü,l és ezzel lehetővé tette, hogy a gyűjtemény ezen darabjai ezentúl a budapesti Néprajzi Múzeum anyagát gazdagítsák. Boglár Lajos a hazai néprajz és kulturális antropológia máig egyik legkiemelkedőbb alakja, az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének alapítója. Latin-amerikai kutatásai és az ezekből született könyvek, filmek, kiállítások világszerte ismertek.

A LATIMO igyekszik a közös múltat is feltárni, hiszen hazánk fiai több területeken úttörő szerepet játszottak e távoli kontinens életében. Magyar nevéhez fűződik az Andok bizonyos távoli területeinek első feltérképezése  és az első, az adott kornak megfelelő fotók elkészítése is. A LATIMO producensi tevékenységére gondolunk.

– A Rosti Pál életéről és munkásságáról készülő dokumentumfilm – a LATIMO két tagjának, Kaszab Zsuzsának és Herczeg Györgynek a munkája – két szempontból érdekes. Egyrészt bemutat  egy olyan embert a XIX. századból, aki azt mondta: ha megadatott az, hogy anyagailag támogatni tudom hazám fejlődését, akkor köteles vagyok ezt megtenni. Vagyis nem csak szavakban vette komolyan hazája szolgálatát, hanem sokat tett is érte – a zeneművészet támogatásával, a fotográfia területén és persze elkészítette például Kubáról az első fotót, amelyet valaha csináltak a szigeten. Ez példa lehet ma is. Másrészt megírta az első magyar utileírást azokkal a ma is gyönyörű felvételekkel illusztrálva, amelyeket majd a dokumentumfilmben is láthatunk. Rosti Pál nem egy utazgató nemes volt, az utazás egy kis része volt az életének és a hazájáért tett számos fontos uttörő tevékenység egyik összetevője. Igaz, ez a kis csak rá érvényes rész volt, amitől ma tudjuk, pontosabban tudnunk kellene, ki volt Rosti Pál. Remélem, a film hozzájárul majd ahhoz, hogy újra ismertté tegyük méltatlanul háttérbe került nevét. Itt jegyzem meg, hogy a film a venezuelai és a kubai fél támogtását is élvezi és elkészítjük majd a spanyol nyelvű változatát is. Mi megismerjük az ő Rosti Páljukat, ők pedig a miénket – ez is szerves része a LATIMO munkájának.

A LATIMO igyekszik kielégíteni a Latin-Amerika iránti érdeklődést, tájékoztatást a maga lehetséges eszközeivel…

– Honlapunk, amely a www.latimoport.hu címen érhető el, mára a Magyarországon megjelenő latin-amerikai hírek első számú portáljává vált. A napi történések mellett hangsúlyt fektetünk arra, hogy a weblap olvasmányos, érdekes és színes legyen: reményeink szerint ezt szolgálják a gasztronómiával, borkultúrával, sporttal kapcsolatban megjelenő írások. 

A kontinens országai a számunkra egzotikus világukkal nemcsak  felejthetetlen élméneket rejtenek számunkra, hanem bizony veszélyekkel is járnak. Honfitársaink eligazítása is célja az egyesületnek, hogyan?

– A LATIMO kiemelt figyelmet fordít arra, hogy olvasóit, vagy szélesebb értelemben a Latin-Amerika iránt érdeklődőket, mindig megfelelő és naprakész információkkal lássa el térséggel kapcsolatos témákban. Teszi azt akkor is, ha a téma nem mindig kellemes, esetenként azt szolgálva, hogy adott esetben a hiszékenyek vagy felelőtlenek esetében, Latin-Amerikára hivatkozva,  akár komoly anyagi károk következzenek be.

Ezért internetes honlapján például  arra is felhívta olvasói figyelemét, hogy legyenek körültekintőek és ne essenek olyan csalók csapdájába, akik – sajnos – a brazíliai futball világbajnokságra hivatkozva küldenek rossz szándékú elektronikus leveleket.

De ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy  amikor a közelmúltban kiderült, Paraguayban megtalálták egy magyar édesanya kilenc évvel ezelőtt eltűnt két gyermekét,  azonnal felvettük a kapcsolatot a magyar állami igazgatás képviselőivel,  jeleztük segítő szándékunkat. Így egyértelművé tettük, hogy fogadókészség és igény estén pénzügyileg is készek vagyunk hozzájárulni a magyar édesanya  paraguayi kiutazásához, illetve szükség szerint támogatjuk a gyermekek kapcsolatainak helyreállítását Magyarországgal.

Egyesületünk latin-amerikai forrásokból értesült arról is, hogy megtörtént, hazánk fiai elővigyázatlanság vagy megtévesztés miatt, esetleg a gyors haszonszerzés reményében olyan helyetekbe keveredtek, illetve olyan feladatokat vállaltak el, amelyek nyomán hosszabb szabadságvesztést kellett letölteniük különböző latin-amerikai államok börtöneiben. Honlapunkon figyelmeztettünk rá, hogy az európai vagy a magyar börtönviszonyokhoz semmiképpen nem mérhető latin-amerikai büntetés-végrehajtó intézetek sivár és kegyetlen valósága távol a hazától, a családtól, a segítő barátoktól jelent olyan mértékű megpróbáltatást, amely a latin-amerikai utazást rémálommá változtathatja. Ennek elkerüléséhez a LATIMO a maga eszközeivel is igyekezett hozzájárulni, sőt, arra is volt eset, hogy a büntetését letöltött magyar állampolgárok hazautazását anyagilag is elősegítette.

Végezetül mivel zárhatjuk ezt a beszélgetést? 

– Azt hiszem, a LATIMO sikerrel vágott neki annak az útnak, amelyet maga elé célul kitűzött. Úgy érzem, Magyarország és a latin-amerikai térség kicsit közelebb került egymáshoz. Persze tudom, ez még csak a kezdet, további hosszú út áll előttünk. De azt nagy kitartással, és még nagyobb kedvvel be fogjuk járni.

Végezetül felhasználom ezt az alkalmat, hogy a LATIMO nevében minden kedves olvasónknak boldog ünnepeket és eredményes új esztendőt kívánjak.