Földi pokol a dalmát paradicsomban – a horvát Gulág
Miközben évről évre több százezer magyar nyaral az Adrián, alig van köztük olyan, aki tudná: a partvidéket szegélyező festői szigetek közül az egyik egykor sokak, köztük több, mint kétszáz vajdasági magyar számára is maga volt a földi pokol. Még ma is kevesen ismerik Jugoszlávia rettenetes börtönszigetének, a Kvarner-öbölben fekvő Goli Otoknak a titkait. Most egy hiánypótló könyvből többet megtudhatunk az ottani Gulágról.
A CEPoliti Kiadó két izgalmas könyv bemutatójára invitálta az érdeklődőket. Domokos László hihetetlenül szuggesztíven mutatta be Goli Otok, a Pokol-sziget, avagy Tito Gulágja az Adrián című munkáját. Tito marsallnak a Szovjetunióval ellenséges viszonyban lévő kommunista Juoszláviájában Magyarországról nézve sokak számára irigylésre méltó volt az élet. Automata mosógép, beépített konyha- és fürdőszobabútor volt szinte minden lakásban, a nyugati lemezek, ruhaneműk mindenki számára elérhetőek voltak. A jóléti szocialista rendszernek azonban volt egy sötét oldala is. A mindenhol jelenlévő jugoszláv titkosrendőrség sokakat, legfőképpen azokat, akiket szovjetbarátnak gondoltak, száműzött az Adriai-tenger egyik kopár szigetére, Goli Otokra.
1949-től 1980-ig tartottak foglyokat embertelen körülmények között a ma Horvátországhoz tartozó piciny sziklaszigeten. Nemcsak horvátok, szerbek, albánok raboskodtak itt, hanem magyarok is. A vajdasági költő, Dési Ábel szavait is idézi munkájában Domokos László. Ő így írja le a saját maga által is megélt nyomorúságos tábori életet: “hajnaltól sötétedésig terméskövet bányásztak. A szigeten nagyon jó minőségű márvány is volt, a megmunkálatlan hatalmas kőtömböket Belgrád számára kellett kitermelni. (…) A kemény, kíméletlen, embert próbáló munka csonttá és bőrré soványította az elítélteket. (…) Ivóvízről is maguknak kellett gondoskodiuk, építettek egy víztározót, amelyben az esővizet gyűjtötték. Szénből, homokból, kavicsból összetákolt többszörös szűrőn folyt át a víz, ezt itták.” (részlet a kötetből, 47. oldal)
A másik bemutatott könyvben az elmúlt 25 év meghatározó személyiségei, volt politikusok, történészek, politológusok értékelik tanulmányaikban Közép-Európa helyzetét a rendszerváltást követő időszakban.
A könyvek megjelenését a Pallas Athéné Domus Animae és a Pallas Athéné Geopolitikai alapítványok támogatása tette lehetővé. „A támogatás hosszútávú tevékenység. Annak érdekében, hogy meglássuk Magyarország értékeit, lehet, hogy néha el kell távolodnunk kicsit. Azután pedig visszajönni. Sok mindent meg lehet tanulni, majd a köz érdekében felhasználni” – emelte ki Fekete Zoltán, a Pallas Athéné Domus Optima Zrt. vezérigazgatója.
Fotó: Konkoly-Thege György