Moszkva szerint török cégek segítik a bombagyártásban az Iszlám Államot
Oroszország arról tájékoztatta az ENSZ-főtitkárt, hogy több törökországi vállalat pokolgépek készítéséhez szükséges anyagokkal látja el az Iszlám Állam (UÉ) dzsihadista szervezetet.
A Ria Novosztyi hírügynökség szerint az erről szóló levelet Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet továbbította szerdán Ban Ki Mun főtitkárnak.
Csurkin tájékoztatása szerint orosz szakértők elemezték az iraki Tikrít és a szíriai Kobani környékén harcoló iszlamistáktól elkobozott robbanóelegyek főbb kémiai összetevőit, azonosították a gyártó vállalatokat, vizsgálták továbbá azt is, hogyan értékesítették ezeket az anyagokat. Kiderült, hogy Törökországban gyártották őket, vagy úgy kerültek ebbe az országba, hogy a külföldi gyártók nem engedélyezték a termékek reexportját, vagyis eladását harmadik országnak.
Csurkin levelében megnevezett öt törökországi céget, amelyek a többi között robbanóanyag előállításához szükséges, török cégek által gyártott alumíniumport, ammónium-nitrátot, karbamid granulátumot és hidrogén-peroxidot szállítottak az IÁ-nak. A diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben hétszeresére nőtt a Törökországból Szíriában irányuló ammonium-nitrán exportja.
Az orosz diplomata szerint mindebből következik, hogy a török hatóságok tudatosan támogatják az IÁ-t, hozzáférést biztosítva a terrorcselekményekben gyakran használt robbanószerek alapanyagaihoz.
Az orosz ENSZ-nagykövet szerint az IÁ közel-keleti műhelyeiben gyártott pokolgépek megkülönböztető jellemzője, hogy egy amerikai vállalat által gyártott integrált áramköröket, egy svájci székhelyű cég tranzisztorait és egy finn vállalat mobiltelefonjait használták hozzájuk.
A török külügyminisztérium Csurkin levelére reagálva közölte, hogy az a legújabb példája a Törökország elleni orosz propagandakampánynak, ezért nem is lehet komolyan venni.
A török-orosz kapcsolatok mélyponton vannak azóta, hogy tavaly novemberben török vadászgépek a szíriai-török határ térségében lelőttek egy Szu-24-es orosz vadászbombázót. Moszkva azt állította, hogy az orosz gép Szíria légterében repült, Ankara pedig azt, hogy megsértette a török légteret, ezért indokolt volt a lelövése.
Az eset komoly diplomáciai viszályhoz vezetett a két ország között, amelyek amúgy is ellenkező oldalon állnak a szíriai háborúban: az oroszok Bassár el-Aszad elnököt, míg a törökök az ellenzékét támogatják. A gép lelövése miatt Moszkva gazdasági szankciókat vezetett be Törökország ellen.