A tervek szerint az új tengeralattjáró 2025-ben állhatna szolgálatba, mint a dél-amerikai ország haditengerészetének egyetlen egysége ebben a hajóosztályban.
A PROSUB program keretében a nukleáris meghajtású tengeralattjáró mellett négy hagyományos – dízel és elektromos üzemű – vadász-tengerlattjárót is hadrendbe állít a 2017-től 2021-ig terjedő időszakban a brazil haditengerészet.
A dél-amerikai ország kormánya az itaguaí hajóépítő új, francia együttműködéssel épülő üzemegységeivel kívánja kiviteleztetni a megrendeléseket.
A dokkokban, bár külföldről behozott technikával dolgoznak a mérnökök, mégis teljes egészében hazai építésű hajók készülnek majd, köztük 5 fregatt, 5 járőrhajó és egy 20 000 bruttó regiszter tonnás támogató hajó, amelyek feladata a több mint 3,5 millió négyzetkilométeres brazil felségvizek felügyelete lesz majd.
A szövetségi költségvetés mintegy 8 milliárd dollárt költ a flotta felújításra, melynek kivitelezési jogáért hét céget versenyeztet a közszféra.
A brazil hajópark korszerűsítésére kiírt második, PROSUPER névre keresztelt program szerint elsőként az őrhajókat, majd a támogatóhajót, végül a fregattokat bocsájtanák vízre. A hosszú távú tervek szerint minden új építésű hajónak meg kell majd felelnie a MARPOL környezetvédelmi előírásoknak.
Később PRONAE terv keretében két, egyenként 50 000 tonnás helikopter- vagy repülő-géphordozó is hadrendbe állhatna a latin-amerikai óriás flottájában.
A fent említett anyahajók kiszolgálásra előreláthatólag 16 Eurocopter EC 725-ös és 8 Sikorsky S-70B típusú helikopterre is szüksége lesz Brazíliának.
A brazil folyami flotta fejlesztését egyelőre Kolumbia vállalta magára, az együttműködés értelmében pedig 2014 elején két, LPR40 Mk 2-es gyorsjáratú folyami naszádot vehetnek át a brazilok, amelyek az Amazonason teljesítenek majd szolgálatot.
A brazil haderő fejlesztésére reagálva a dél-amerikai ország elnöke hangsúlyozta, hogy Brazília továbbra is békés külpolitikát kíván folytatni, ez azonban nem zárja ki a hazai védelmi ipar felfuttatását.