Alkotmánymódosítás: elnököt csinál fiából az államfő
Kazahsztán után Tádzsikisztánban is gondoskodtak arról, hogy örökölhető legyen az államfői cím. Papíron a nép döntött, az alkotmánymódosításról szóló referendumon 90 százalékos volt a részvételi arány.
„Elfogadja –e a változtatásokat és a kiegészítéseket az alkotmányban?” – kérdezték a tádzsik szavazóktól a hétvégén. Ez volt az egyetlen eldöntendő kérdés a referendumon, és a szavazók 90 százaléka válaszolta meg. Az eredmény felől nem nagyon aggódnak, várhatóan elenyésző lesz a nemek aránya.
Bár összesen 41 változtatás és kiegészítés várható a tádzsik alkotmányban, valójában csak néhányuk lényeges, azok viszont nagyon: a jelenlegi államfő, Emomali Rahmon korlátozás nélkül újraválasztható, és az elnökjelöltek minimum életkora az eddigi 35-ről 30-ra csökken.
Ezek a változások lehetővé teszik, hogy a Tádzsikisztánt 1992 óta kormányzó Emomali Rahmon még legalább 2020-ig elnöki székében maradhasson, és akkor fia, a most 29 éves Rusztam Rahmon tulajdonképpen örökölhesse apja tisztségét.
A közép-ázsiai államok közül nem Tádzsikisztán az első, ahol efféle hatalomátmentés zajlik. Kazahsztánban a most 76 éves Nurszultán Nazarbajev már 2007-ben megkapta a jogot, hogy élete végéig elnökösködhessen. Szakértők szerint valamelyik lányát nevezi majd ki utódjául. Türkmenisztánban is alkotmánymódosítást terveznek, hogy korlátlanul újraválaszthatóvá váljon Gurbanguli Berdimuhamedov.
Átmenet a látszatdemokráciából a diktatúrába – így írta le a trendet Temur Varki tádzsikisztáni szakértő a többé-kevésbé független orosz napilap, a Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikkében.
A Szovjetunió felbomlása után kétségtelenül fejletlen demokráciákra rendezkedtek be az egykori párttagokból kinevelődött elnökök. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szovjet hatalom olyan soknemzetiségű, sokvallású államokat tákolt össze Közép-Ázsiában, amelyekben a rend és a béke fenntartása igen nehézkes, amióta a birodalom felbomlott.
Kép: Emomali Rahmon (kremlin.ru)