Nagyon sokba kerül Tunéziának a terror elleni háború
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a biztonságra, illetve a terror elleni hadviselésre fordított pénzt az ország gyengélkedő gazdaságától kell elvonni. Ez pedig hosszabb távon nem fenntartható.
Közel 4 milliárd dollárt költött a tunéziai kormány arra, hogy megelőzze, illetve megakadályozza az esetleges terrormerényleteket az országban – mondta Bedzis Kaid esz-Szebszi tunéziai elnök. Az észak-afrikai ország első embere erről Katarban beszélt, ahova három napra utazott hivatalos látogatásra.
A tunéziai elnök elmondta, hogy a terror elleni háborúra fordított pénzt a gazdaságtól kellett elvonni, az összeget normális esetben fejlesztésekre, a gazdaság élénkítésére fordították volna.
Tunézia számára viszont most a biztonság megteremtése, fenntartása a legfontosabb, annál is inkább, mert ez befolyásolja a turizmust, ami a gazdaságának egyik alapja.
A 2015-ös merényletek több mint 60 külföldi turista életét oltották ki, és ez a tunéziai idegenforgalom padlóra kerülését eredményezte. A terrormerakciók óta ugyanis a külföldiek elkerülik az országot, a szállodák és a turistaparadicsomok konganak az ürességtől, jóllehet
korábban közvetett, illetve közvetlen módon az idegenforgalmi szektor több százezer tunéziai megélhetését biztosította. Az ország GDP-jének 7 százalékát pedig szintén ez az ágazat adta.
A biztonság megteremtése, illetve a terrormerényletek megfékezése külső tényezőktől is függ, amit Tunézia nem igazán tud befolyásolni. Jelenleg egy olyan forrongó térség közepén fekszik, ahol gombamód szaporodnak a különböző radikális iszlamista szervezetek. A szomszédos Líbiában a totális káosz és a polgárháború a lehető legkedvezőbb feltétleket biztosítja a terrorszervezeteknek, különösen az Iszlám Államnak, amely Kadhafi volt líbiai diktátor szülővárosában vetette meg a lábát. Algéria déli részén is jelen vannak a különböző radikális szervezetek. A Száhel-övezet pedig szintén egy olyan terület, ahol iszlamista csoportok uralkodnak, különösen az al Káida észak-afrikai szárnya, az AQIM, amely egyeduralkodónak számít a sivatagi régióban.
Tunézia ezért főként határainak megerősítésére helyezi a hangsúlyt, és ehhez külföldi segítséget is kap, főként a britektől, az amerikaiaktól és a németektől. A terrormerényleteket végrehajtó terroristák ugyanis Líbiából szivárogtak át az országba, a tunéziai kormány ezért többszáz kilométeren akadályt és falat épített ki, és megerősítette katonai jelenlétét is a líbiai határszakaszon. Hamarosan pedig elkészül és működésbe lép egy figyelmeztető eszközrendszer is, amely komoly segítséget nyújthat a tunéziai hatóságoknak a terroristák kiszűrésében, illetve távoltartásában.
Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy a radikális iszlamista szervezetek, különösen az Iszlám Állam pont Tunéziából toborozza legtöbb harcosát.
Több felmérés is arról tanúskodik, hogy az arab országok közül Tunéziából csatlakoztak a legtöbben az Iszlám Államhoz, körülbelül ötezren. Ez azért is érdekes, mert Tunézia az egyetlen olyan ország, ahol az Arab Tavasz figyelemre méltó demokratikus változásokat eredményezett.