A PISA (Programme for International Student Assesment) egy, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD megbízásából készített felméréssorozat, amely a tizenöt éves diákok olvasási-szövegértési készségeit, matematikai és természettudományos kompetenciáját méri.
A feladatsorok nem a lexikális tudást kérik számon, hanem azt, hogy a középiskolások tudják-e a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat.
A PISA 2013 felmérésben – amelyben 65 ország félmillió 15 éves diákja vett részt – idén is az ázsiai országok viszik a pálmát, Latin-Amerika pedig egészen siralmasan teljesített.
A fő kérdés azonban az, hogy miért is szerepel Dél-Amerika ilyen csapnivalóan? Míg az első helyen Sanghaj áll 613 ponttal (119 ponttal a 494-es átlag felett), a legrangosabb helyezést elért latin-amerikai ország, Chile jóval a közepes alatti, 423 pontos eredménnyel kullog az élboly mögötti 51. helyen.
Chile mögött az 53. Mexikó (413pont), utána Uruguay (409pont) az 55., őket pedig az 59. helyen Argentína (388), majd pedig Kolumbia (376) a 62. és Peru (368) a lista legalján a 65. helyet foglalja el.
Összehasonlításképpen az eredmények alapján a rangsorban Magyarország a 29. helyet szerezte meg 486-ponttal, ami egyébként némi romlást jelent a 2009-es 492-es átlaghoz képest.
A témában nyilatkozó szakemberek szerint a latin-amerikai fiatalok több generációs lemaradásban van a jobb oktatási rendszerrel rendelkező országokhoz képest. Annak ellenére, hogy a chilei és brazil adatok, az elmúlt évekhez viszonyítva némi javulást mutattak a szakértők kifejtették, hogy legalább harmincöt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy például a chilei oktatási rendszerben diplomázó diákok felvehessék a versenyt a sanghaji végzősökkel.
A kutatók szerint válasz abban rejlik, hogy azok az ország hozzák a legjobb eredményeket, ahol a pedagógusok a legnagyobb szakmai autonómiát élvezik, azaz nem köti gúzsba a kezüket egy-egy központosított, merev tanmenet, illetve nem meglepő módon ahol az oktatók képzésére nagyobb hangsúlyt fektetnek, ott a diákok is jobban teljesítenek.
Latin-Amerikában ezen felül nagyon magas az iskola elhagyási ráta, illetve a rendszeres pedagógus sztrájkok sem tesznek jót a diákok eredményeinek, ahogy az például idén Uruguayban történt.
Szintén fontos pont, hogy míg az állami intézmények általában magas, de legalábbis elfogadható szinten oktatnak, addig a minőségbiztosítási szabványokat figyelmen kívül hagyó magánegyetemek által kiállított diploma színvonala legalábbis megkérdőjelezhető.