A szigeteket körülvevő tengeri talapzat nagy mennyiségű kőolajat tartalmaz és ezért már megindultak brit részről a próbafúrások a körzetben. Argentina magának követeli a szigeteket s mostantól 15 év börtönnel és 1,5 millió hordónyi olaj árárt kitevő pénzbüntetéssel sujtja az olajfúrókat.
A brit kormány közleménye szerint a fúrások az ENSZ vonatkozó jogszabályainak betartása mellett folynak, tehát nem nevezhetők illegálisnak.
A spanyol gyarmatbirodalom széthullásával a szigetek az argentin kormányra szálltak, majd 1883-ban, az akkori nevén Malvinas, az Egyesült Királyság fennhatósága alá került, ekkor már Falkland-szigetekként. A britek ügyeltek arra, hogy minnél gyorsabban kitelepítsék a sziget argentin lakosságát. 1982-ben az argentin katonai junta partra szállt a Port Stanleyben, melyre a brit korona határozott választ adott, és a Falklandi háborúban visszafoglalta a szigetcsoportot.
A szigetet azóta is “gyarmati uralom alatt álló argentin területként” kezeli Buenos Aires, London viszont hallani sem akar Falkland feladásáról.Az Argentin követelések szerint a latin-amerikai ország jogszerűen szerezte meg a dél-atlanti földdarabot Spanyolországtól, a brit invázió és az argentin lakosok kitelepítése viszont szembement a nemzetközi joggal. Természetesen a Falkland lakosságának jelenleg 60%-át adó brit közösség hűen kitart a brit korona mellett.
A Falkland-Szigetekért folytatott rivalizálás mögött persze kemény gazdasági érdekek állnak. A Dél-Atlanti hátság ugyanis nem csak halban gazdag vizeiről híres – a felszín alatt jelentős olajtartalékok is rejlenek. A brit kormány zöld jelzése után a Premier olajvállalat 600 millió fontos beruházás keretében 2017-re tervezi a Tengeri Oroszlán fúrótorony beindítását. Jelenleg a brit Rockhopper végez fúrások a szigetek északi részén és a tervei szerint 2016-tól kitermeli az általa talált Sea Lion lelőhelyet, ahol 350 millió hordó olajat sejtenek.
Ezen túl a Borders & Southern és a Falkland Oil & Gas is érdekelt az olajkitermelésben a térségben.