Jönnének, ha engednénk…

Ha Ázsiából Európába érkező külföldiekről van szó, az elmúlt év migrációra kihegyezett médiafigyelme miatt úgy érezhetjük, hogy a legtöbben azért jönnek, hogy itt is maradjanak. Pedig ez közel sincs így. Az Ázsiából útnak induló turisták száma jóval felülmúlja a gazdasági migránsokét. Csak a nagyságrend érzékeltetésére álljon itt néhány szám: Kínából 2015-ben 120 millió turista indult külföldre, és 104 milliárd dollárt költöttek el, ami 16 százalékkal múlta felül a 2014-es adatot. Tíz kedvenc célországuk közül négy európai: Franciaország, Olaszország, Svájc és Németország. Bár India még Kína mögött lépdel, de hihetetlen ütemben fejlődik – 2020-ra már az indiai turisták száma is eléri az 50 milliót évente, költéseik pedig akkorra már 90 milliárd dollár körül lesznek az előrejelzések szerint.

Európa számos országa már tudatosan készül erre, és annak ellenére, hogy ezek az országok belátható időn belül még vízumkötelesek maradnak, igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani maguknak a tortából. Nem csak az olyan hagyományos turisztikai nagyhatalmakról van szó, mint Olaszország vagy éppen Svájc, akik ismertségüknél fogva eleve jó helyzetből indulnak – szinte minden bollywoodi filmben van legalább egy svájci jelenet – hanem olyan, Magyarországgal összemérhető országokról, mint Csehország.

Drégely Ágnes, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke szerint a csehek sokkal sikeresebbek, dinamikusabbak ezeken a piacokon, és már számos nagy megrendelést sikerült megszerezniük, akár a magyar versenytársakkal szemben. Azt mondja, nem akar panaszkodni, de a csehek láthatóan sokkal több állami támogatást kapnak ehhez, mint a magyar irodák.

Magyar turisztikai képviselet nincs a térségben – a szingapúrit is most zárják be. Utazási irodai berkekben az elmúlt években rendszeresen kerültek elő olyan történetek, amelyek arról szóltak, hogy nagy, komoly helyi vállalatok hoztak volna Közép-Európába incentive, tehát jutalomútra csoportokat, de mikor megtudták, hogy milyen nehéz a vízum megszerzése Magyarországra, inkább a cseheket választották. Pedig ugye ugyanarról a schengeni vízumról van szó.

A vízumproblémát tartotta a legfőbb gondnak Drégely Ágnes is, bár jelezte: úgy tudja, sok helyen gördülékenyebbé vált már az ügyintézés. A vízumok ügye sok olyan helyről is nehezítette a beutaztatást, ahonnan nem is várnánk – az Öböl gazdag monarchiáinak polgárai természetesen könnyedén utazgathatnak Európában, de a Kuvaitban vagy éppen az Emirátusokban dolgozó indiai, pakisztáni vagy bangladesi állampolgárokra, akármilyen jól fizetett vendégmunkások is, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint hazai, sokkal szegényebb honfitársaikra. A vízumkérelemben feltüntetett adatokat persze valóban jó egyeztetni – hiszen valóban voltak visszaélések, olyan esetek, amikor hamis adatokkal próbálták, minden valószínűség szerint migrációs szándékkal megvezetni a magyar követségeket.

Szólnak legendák sosem létezett néptánccsoportokról és olyan, angol nyelvű képzésre jelentkező fiatalokról, akik egy szót sem beszéltek angolul. Drégely Ágnes abban is egyetért, hogy ilyen ellenőrzések legyenek. Jó példaként említette egyik követségünket, ahonnan rendszeresen még a szállodákat is felhívták, hogy megvannak-e valóban a foglalások, amiket bemutattak a vízumkérelemhez csatolva. Ennek azonban – mondja a szakember – nem szabad akadályoznia a valós turisták beutazását, mert az komoly nemzetgazdasági károkkal jár.

A szakember persze hozzáteszi, ezeknek a piacoknak csak egyik nehézsége a vízum – sokszor a kulturális különbségeken, vagy éppen a partnerek megbízhatóságán bukik egy-egy üzlet. De vannak reményt keltő új piacok is. Az egyik ilyen Irán, ahol a nemzetközi szankciók eltörlése, illetve enyhítése nyitotta meg a piacokat. Egyre több iráni utazik külföldre, és ma már több iroda is dolgozik velük – sikerrel. A másik perspektivikus állam pedig Törökország, ahol éppen a vízumkötelezettség eltörlése segíthet a turizmus felpörgetésében.

Kép: Pixabay