Sokak meglepetésére Evo Morales bolíviai államfő a múlt héten bejelentette, hogy az „Erőfeszítés Bolíviáért” program keretében kötelezővé teszi a munkaadók számára egy 14. havi bér kifizetését a 2013-as év végén.
A döntést üdvözölték a szakszervezetek és nem meglepő módon elítélték munkaadók érdekvédelmi szervei, valamint a nyugdíjasok, akikre nem vonatkozik a kedvezmény.
A 14. havi bér kifizetését ellenző kis-közép és nagyvállalkozók elhamarkodottnak tartják az új bérpolitika elfogadását, mivel az alig néhány hónapot adna a munkaadóknak a plusz egy havi bér kifizetésre, amelyet csak nagy nehézségek árán tudnának kigazdálkodni a 2013-as költségvetésből.
A vállalkozók azt is jelezték, hogy a kifizetések szükségszerűen a fogyasztói árak emelésével járna, így nem látják értelmét a 14. havi bérnek, amelyre egyébként Latin-Amerikában ezidáig még nem volt példa. A Kamarák szerint a kormány döntése nem több olcsó kampányfogásnál a jövőre esedékes választások előtt.
A közszféra képviselői úgy nyilatkoztak, hogy bár kétség kívül át kell strukturálni az állami szervek költségvetését – ennek ellenére nem lenne különösebb akadálya a plusz juttatás folyósításának a közigazgatásban.
A kormány a munkaadók és a döntést ellenző gazdasági kamarák nyomására visszavonta a 14. havi bér-tervezetét, majd néhány nappal később mégis úgy döntött, hogy keresztülviszi az új bérpolitikát. Érdemes megjegyezni, hogy Bolíviában jelenleg 38 259 forintnak megfelelő bolivianó a minimálbér és 130 000 forint körül alakul az átlagbér.
Mint kiderült a nyugdíjasok továbbra sem kapnak plusz pénzeket, mivel a kormány szerint a prémium az aktív termelőszektor dolgozóit hivatott támogatni. A 14. havi nyugdíj 600 millió boliviánós (19 milliárd forint) terhet jelentene a költségvetésnek, mely deficitbe fordítaná az amúgy hetedik éve többlettel záró büdzsét.