Az újonnan választott elnök fő riválisa, a Partido Librét képviselő Xiomara Castro de Zelaya – aki egyben a balközép nagy reménysége volt a voksoláson – 28,92%-kal maradt alul a választáson.
Hosszú idő óta most szorul először a harmadik helyre a hondurasi liberális párt, Mauricio Villada ugyanis alig 20,76%-kot szerzett vasárnap
A választási hatóságok leszögezték, hogy az eredmények véglegesek és megmásítatlanok, ennek ellenére a Libre jelöltje Xiomara Castro, súlyos választási csalással vádolta meg a Partido Nacionalt tés kijelentette, hogy nem fogadja el a voksolás eredményét.
Zelaya és hitvese egy hétfői interjúban egy lépéssel tovább és az utcára szólította a párt támogatóit. Kedden a Libre-hívek – többségükben egyetemisták – a tegucigalpai Autonóm Egyetem környékén tüntettek, a demonstráló diákokhoz később csatlakoztak az egészségügyi szektor dolgozói is.
A rendőrség könnygázzal oszlatta a tömeget, amely kövekkel és botokkal állt ellen az egyenruhások rohamának.
A baloldali sajtó Latin-Amerikában választási csalásról és a jobboldali, az USA támogatását élvező „puccsista” kormány makacs ellenállásáról beszél, mely a voksolások eredményének meghamisításától sem riad vissza, hogy biztosítsa hatalmát.
Ennél valamivel finomabban fogalmaznak a nagyobb nemzetközi hírügynökségek – a BBC Mundo és a Reuters szerint, ha ugyan a kormányváltás elmaradt, a választási eredmények arra engednek következtetni, hogy pluralizálódik a hondurasi politikai paletta.
A közép-amerikai ország krónikus korrupcióval küzd, részben a hatalmas pénzeket mozgató, az USA-ba kokaint szállító drogkartellek és a Hondurast évtizedek óta irányító, a hatalomba bebetonozott politikai elit miatt.
Szintén aggasztó mértéket öltöttek a bűnözési statisztikák – a hivatalos adatok szerint a 8,5 milliós országban naponta 20 ember esik gyilkosság áldozatául.
A következő kormány fő kihívásai között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot, valamint a 3%-osra csökkent gazdasági növekedés dinamizálását jelölik meg az elemzők.