Nemcsak a hegyek felett repül tova, hanem ,,kirepül” az életünkből: nem véletlen, hogy a latin-amerikai országok mozgalmat indítottak a kondorkeselyűk megmentésére.
Fogadj örökbe egy condort vagy adja nevet egy újszülött kondornak – kettő a sok ötlet közül, amelyet az állatvédők és a biológiai sokszínűségért felelősséget érzők képviselői kitalálnak a madarak megmentésére.
{youtube}tXmRJpqAHZI{/youtube}
Míg korábban – alig 30 éve – elég volt felmenni a hegyekbe, már lehetett látni őket, amint hatalmas, helyenként 3 méteres fesztávolságú szárnyaikat kitárva keringenek, ma pedig eseményszámba megy, ha egy állatkertben kondor bújik ki a méretes tojásból. A kondor ugyanis kétévente költ, fél évig kotlik és kicsinye másfél éves koráig nem önálló.
A kondor nagyon ,,igényes” madár – táplálkozása a nyúlhústól a csirkán át a lógyomorig és a marhaszívig sokféle és az állatkerti példányok havi táplálása 700 dollárt tesz ki – mondják a gondozóik. Nem esznek hétszámra ugyanazt – ha nem változatos a menű, egyszerűen sztrájkolnak. A szabadban, 3000 és 5000 méter között kizárólag dögökkel táplálkoznak – élő állat elragadásához nem elég erős a lábuk. A dögöket viszont kilométerekről felismerik
Mostanra a kondorok száma drasztikusan lecsökkent, a nyolcvanas években volt, amikor például Ecuadorban mindössze 22 példányt sikerült összeszámlálni. Amóta fokozott védelem alatt állnak, egyes adatok szerint Peruban 2600 él, Argentinában és Chikében összesen 3000, míg Kolumbia 100-ra teszi a számukat, Venezuelában pedig 14 példány él madárrezervátumban, mivel már kihaltak. Bolíviáról nincsenek adatok.
Kedvenc tartózkodási helyük az Andok hegyei, kezdve a Tűzföldtől Venezuela nyugati részéig, Argentína középső hegyvidéke és a Csendes-óceánt kísérő hegyek. A legnagyobb sűrűségben Arequipa környékén élnek Peruban. Északabbra Kalifornia középső és déli részén, valamint Alsó- Kaliforniában is éltek, mostanra csak riták látni egy-egy példányt belőlük.