Kilis Törökország délkeleti határán fekszik, és időről időre lövi az Iszlám Állam. Legutóbb tegnap. Hogy mit lehetne tenni ez ellen, arról vitáznak a politikusok. Miközben azt is próbálják kitalálni, hogy mi lehet az ISIS szándéka.
Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a napokban beszélt arról, hogy Washington elhárító rakétákat telepítene a török-szír határra, a rendszert amerikai katonák működtetnék.
Gökhan Bacik, az ankarai Ipek Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint mindazonáltal nem világos, hogy az ISIS egyszerűen azért lő-e át török területre, mert ellenséges államnak tartja Törökországot, vagy más, bonyolultabb és összetettebb demográfiai és geostratégiai szempontok motiválják.
Ahhoz, hogy Törökország maga sikerrel vágjon vissza, bonyolult szerinte a helyzet. Mégpedig Moszkva miatt. Normális körülmények között ugyanis az volna a legjobb megoldás, ha Ankara vadászgépeket küldene Szíria fölé, hogy azok megsemmisítsék az ISIS Kilis elleni csapásmérő képességét. Viszont ma senki nem tudhatja, hogyan reagálnának erre az oroszok, miután tavaly a törökök lelőtték egy gépüket a határ térségében. A professzor abban viszont biztos, hogy egy dolog kristálytiszta: az, hogy az iszlamisták támadásait a NATO-szerződés 5-ös cikkelyének alkalmazása kell, hogy kövesse. Ez az a bizonyos cikk, amely azt mondja ki, hogy ha fegyveres támadás ér egy tagállamot, a többinek azonnal a segítségére kell sietnie.
Ahhoz, hogy meg tudják fékezni az Iszlám Állam katyusáinak támadásait, fegyveres drónok kellenének. Ilyeneket már korábban telepítettek a déli Incirlik támaszpontra, amelyet légicsapásaihoz vesz igénybe az amerikaiak vezette koalíció.
Sinan Ülgen volt diplomata, aki most az isztambuli gazdasági és külpolitikai tanulmányok központját vezeti, lehetségesnek tartja, hogy az Iszlám Állam arra akarja rábírni Ankarát a Kilis elleni támadásokkal, hogy avatkozzon be direkt módon Szíriában. Ez ugyanis felvetné a lehetőségét egy nyílt török-orosz konfrontációnak, ami viszont bonyolítaná az ISIS elleni nemzetközi fellépést.
“Törökország rakétázhatná és lövi is az iszlamistákat a határon keresztül, de a leghatásosabb ellenszert a légicsapások jelentenék” – mondta az Al Arabiya hírtelevíziónak. Ezeket viszont ő is kizárja az oroszok miatt. Vitába száll azonban azzal, hogy Ankarának valóban szüksége volna a probléma megoldásához a NATO segítségére a már említett cikkely alapján.
Akárhogy is, a város biztosan az iszlamisták célkeresztjében van. Alig egy nappal azután, hogy Merkel német kancellár az Unió más vezetőivel meglátogatta az ottani menekülttábort, vagyis múlt vasárnap két egymást követő robbanás rázta meg Kilist. Az ISIS kezén lévő területről találat ért egy mecsetet is, ahol három ember meghalt, tíz megsebesült. Január eleje óta már 18 áldozatuk van ezeknek a támadásoknak a városban, ahol ma a lakosság zömét szíriai menekültek teszik ki. Pénteken újabb két rakéta csapódott be, mindkettőt az észak-szíriai Bab régióból indították útjára. Ez is az Iszlám Állam uralma alatt áll.
A menekültek és a helyiek állandó félelemben élnek az ismétlődő támadások miatt. Az utóbbiak azonban nem akarják tömegesen elhagyni otthonaikat. Az államtól várják a megoldást – mondta az Al Arabiyának a helyi egyetem egyik tanára.
(Visited 1 times, 1 visits today)
